2024. március 29., péntek

Karađorđe-szelet német húsból

Mit eszünk Szerbiában?

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva tavaly kevesebb sertéshúst, és több húsipari terméket importált az ország – derül ki Nenad Budimovićnak, a köztársasági mezőgazdasági bizottság titkárának a szavaiból.

A Novostinak nyilatkozva elmondta, hogy amit behozunk, azt magunk is elő tudnánk állítani. Így pl. 2019-ben 21.900 tonna hűtött és mélyhűtött húst vásároltunk külföldön. A behozatal értéke elérte az 56,6 millió eurót. Fagyasztott sertéshúst Spanyolországból, Németországból, Hollandiából és Dániából importáltunk. Csaknem 8,2 millió euró értékben hoztunk be marhahúst, csaknem 2000 tonnát.

A tavalyi év második felében megnőtt a sertéshúsból készült termékek behozatala, de több marhahúst szállítottunk ki a korábbi időszaknál, méghozzá Kínába.

Az illetékes szerint a húsbehozatal mégis mérséklődött 2018-hoz viszonyítva.

– Tavaly 11.800 tonna szárnyashúst hoztunk be Németországból, Dániából, Horvátországból és Lengyelországból. Igaz, hogy külföldön olcsóbb az előállítási ár, de nem szabad elfelejteni, hogy itthon az állatokat nem etetjük génmódosított takarmánnyal. Ennélfogva a hús minőségesebb – szögezte le Budimović.

A szerbiai sertéshúsból elsősorban az orosz, a montenegrói és az észak-macedón piacra jut, ugyanakkor 2019 folyamán 3450 tonna hasított félsertést exportált az ország. Mintegy 3900 tonna marhahúst értékesítettek a török, az olasz és a kínai piacon.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal szerint Szerbia évente valamivel kevesebb, mint 400 ezer tonna különféle húst termel, a lakosonkénti éves fogyasztás pedig nem haladja meg a 30 kilogrammot.