Nagybecskereket a tönkrement és bezárt gyárai miatt rozsdaszínű városként is emlegetik. Ezeknek a gyáraknak a berendezése ugyanis zömében ócskavasba került vagy arra vár. Erre a sorsra jutott volna a csődbe jutott sörgyár is, hogyha a civil kezdeményezésre nem sikerül megmenteni az egykor virágzó ipari város örökségének egyik értékes részét. Az egykori sörfőzőben egy egyedi értékű sörmúzeumot sikerült berendezni, amely már fogadta is az első látogatókat. Közben pedig a négyszintes épület többi részét is megpróbálják olyan állapotba hozni, hogy az látogatható legyen.
Másfél évtizede lesz annak, hogy a sikertelen privatizálás miatt leállt a becskereki sörgyár. A csaknem három évszázados gyár újjáélesztésére esély sem maradt. A tulajdonos – ahogy az ilyenkor szokásos – ócskavasba szánta a gyár berendezését. Egy civil szervezet – a Városi Fórum – azonban leállította ezt a folyamatot.
– Ez a „szíve” a sörgyárnak, itt zajlott a termelésnek a leglényegesebb része, vagyis a cefrézés, komlósítás, főzés és a cefre szűrése. A gyárnak ez a része kivételesen értékes, különösen a felszerelése miatt, amelyről elmondhatjuk, hogy egyedi. Németországból hozták, a Ziman cégből, Duisburg városából. Ugyanakkor az egykori Jugoszlávia legjobb cégei is beépítették az általuk gyártott felszerelést. Ez a része – az akkori időkhöz mérve – luxus kivitelezésű volt. Az egész belső terét a Brács szigetéről hozott, 8-9 színű márvánnyal borították be. A Bégára néző, árnyékolt ablakok üvegeit pedig Olaszországból hozták – mesélte Vojislav Cvejić, a helybeli Turisztikai Szervezet szakmunkatársa.
A sörgyár legértékesebb részét sikerült rendbe hozni és az így létrehozott sörmúzeum egy része már látogatókat is fogad. Egyelőre csak csoportokat fogadnak, de augusztus utolsó hetében, a sörnapok idején, sok vendégre számítanak. Közben a sörgyártást is megpróbálják visszahozni. A sörgyár egykor a világos és a barna söréről volt ismert, valamint a Tut Gut néven ismert alkoholmentes sörből készült termékéről.
– Számunkra ez stratégiai fontosságú, mert a városunk sörnapokról és a sörről lett ismert. Ezért önkormányzati határozat született arról, hogy újraindul a becskereki sör gyártása. Egyelőre a dunacsébi sörgyárában készítik, amelyet, akár csak a miénket, Lazar Dunđerski építette. Nekik is van sörmúzeumuk, de ők nem rendelkeznek ilyen felszereléssel, hanem inkább Lazar Dunđerskihez kötődő tárgyakat őrzik, úgyhogy kiegészítjük egymást. Tehát nagyon fontos, hogy Nagybecskereket továbbra is a sör városaként ismerjék, és ha beindul nálunk is a sörgyártás, akkor teljesen körvonalazódik az egész történet – közölte Vojislav Cvejić.
A sörmúzeum előtti Béga-sétányt is felújították, így a kisebb folyami hajók kiköthetnek.
– A sör és a hajózási turizmus összekötése a célunk. A hajózási turizmusnak szép kilátásai vannak. A Béga az egyik éltetője a városnak, amely összeköti Bánát e részét Temesvárral, és mivel elindult egy projektum, amelynek célja a Béga iszaptalanítása, valamint a bégafői és az ittabéi vízlépcsők felújítása, nemsokára hajón is eljuthatunk egészen Temesvárig. Közben mi áprilistól kezdjük a hajókirándulásokat a Császár tóig, a Tiganjica etno faluig, Perlasz, Titel és a Tisza irányában, valamint Bégafőig – hallottuk Jaroslav Stevanovtól, a Turisztikai Szervezet idegenvezetőjétől.
Nagybecskerek továbbra is a sör városa: 4-5 kézműves sörfőzde működik, sörözők is vannak. A sörmúzeum létrehozásával kiegészült a kínálat, a sörnapok pedig továbbra is a vidék legtömegesebb vendéglátó-ipari rendezvénye.
– A városi önkormányzat ötlete volt, hogy újraindítsuk a sörfőzést Nagybecskereken. Persze mi is, mint a VMSZ képviselői, jónak láttuk ezt és teljes mértékben támogattuk. Jelenleg nagyüzemi sörgyátrás a Carlsberg üzemében folyik Dunacsében. És az a dolog az egészben, hogy kettő dinárt minden eladott üvegből arra fordítanak, hogy Nagybecskereken újjáépítsenek egy kézműves, mini sörgyárat. Ez a következő két évben megtörténik. A hiányzó eszközöket a Carlsberg és a becskereki önkormányzat fogja biztosítani. Ezzel bezárul a kör, vagyis a városban újra lesz sörgyár, van már sörmúzeumunk és persze a becskereki sörnapokat immár 45. alkalommal rendezik meg. Ez Nagybecskerek számára és gondolom, minden nagybecskereki lakos számára fontos – mondta Németh Róbert, a VMSZ képviselője a nagybecskereki városi képviselő-testületben.
A nagybecskereki sör a hírnevét részben a Béga folyónak köszönhette. Ugyanis a sör főzésére lágy víz kell, amire a Béga volt a legalkalmasabb. Nem véletlenül épült a gyár a folyó mellé.
A Béga és a becskereki sörgyár sorsa évszázadokon keresztül össze volt kötve. A gyár az utolsó napig a Béga vizét használta. A folyót most – a határ mindkét oldalán – igyekeznek újjáéleszteni. Remélhetőleg a sörgyártás is visszatér majd a Béga-menti városba.
