2024. március 29., péntek

Házi mézet a polcokra!

Március elejétől vállalkozás bejelentése nélkül is forgalmazhatják termékeiket a méhészek

A szerbiai méhészet az utóbbi években állami támogatottságot nyert és fejlődni látszott: a lakosonkénti kaptárak száma alapján világelsőkké váltunk. A hivatalos adatok 1,2 millió kaptárt jegyeznek országunkban. Egyes becslések szerint a 20 ezer bejegyzett méhész mellett további 10 ezren foglalkoznak méztermeléssel.

Birinyi Szabolcs a legtöbb szerbiai méztermelőhöz hasonlóan mellékfoglalkozásként méhészkedik. A temerini buszsofőr hét évvel ezelőtt a helyi Szigeti Sándor Méhészegyesület által szervezett tanfolyamokon kezdett ismerkedni a szakma titkaival. Az évek folyamán mind jobban megszerette a zümmögő világot, és mára 50-60 méhcsaládot és 20-30 rajt gondoz.

– Átlag 2,5-3 tonna mézet termelek, a termékeimet pedig három újvidéki piacon és a temerinin is árulják, részesedésért. Az idén a csökkent hozam miatt kénytelen voltam egy kicsit emelni az árakon, így pillanatnyilag a réti méz kilogrammja 750 dinárba kerül, a hársmézet 800, az akácot pedig 950 dinárért értékesítem.

A vásárlók az egyedi üveg és a címke által ismerhetik fel a Szerbiai Méhészek Egyesülete által jóváhagyott terméket (Fotó: Tóth D. Lívia)

A vásárlók az egyedi üveg és a címke által ismerhetik fel a Szerbiai Méhészek Egyesülete által jóváhagyott terméket (Fotó: Tóth D. Lívia)

Március elejétől a boltok és kereskedelmi láncok polcaira is felkerülhetnek azoknak a méhészeknek a termékei, akik az eddigiekben csak piacokon vagy háztól értékesíthették a mézet. Az új rendelkezések ugyanis lehetővé teszik, hogy az őstermelők vállalkozás bejelentése nélkül is szerződhessenek a kereskedőkkel. A közvetlen eladás feltétele egy bejelentett, higiénikus helyiség, amelyben a termelők a pörgetést és a csomagolás végzik. A méhészeknek továbbra is rendelkezniük kell az úgynevezett RS-számmal, amely által méhcsaládjaikat bejegyzik az Állatorvosi Igazgatóság központi adatbázisába.

– A gazdaság bejelentése az eddigiekben feltétele volt a kaptárak jelöltetésének, így annak idején számomra nem volt kérdés, hogy regisztrálok-e. Az RS-szám megszerzése elég hosszadalmas folyamat volt, ám úgy hallottam, hogy ezen könnyítenek – mondja a fiatal méhész, aki szerint manapság legkevesebb 800–1000 kaptár szükséges ahhoz, hogy a méhész főállásban tudjon foglalkozni méztermeléssel. – A termelési lehetőségek teljes kihasználására is szükség van: a mézen kívül értékesíteni kell a pollent és a propoliszt is, de családok szaporításával, rajok létrehozásával is foglalkozni kell. Én például csak saját részre tenyésztek anyákat. A méz, a pollen és a propolisz mellett azonban két éve már foglalkoztat a pempő szedése is. Az immunesrősítőként használatos anyag termelésével ugyanis kevés méhész foglalkozik a környéken, a fogyasztók viszont igénylik.

Az új rendelet azt is lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy a méz mellett egyéb méhészeti termékeket is közvetlenül értékesítsenek az üzletekben. A szakemberek szerint a viszonteladók megkerülése által a kistermelők nagyobb árat kaphatnak majd a termékeikért. Jelenleg ugyanis azok, akik nagyban értékesítik a mézet, a kiskereskedelmi ár feléért kényszerülnek eladni.

A fiatal méhész szerint a minőségi ellenőrzésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni (Fotró: Tóth D. Lívia)

A fiatal méhész szerint a minőségi ellenőrzésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni (Fotró: Tóth D. Lívia)

– A bejegyzett gazdaság által eddig is megvoltak a feltételeim arra, hogy kereskedőkkel szerződjek, ám komolyabban sohasem gondolkodtam el ezen. Elsősorban attól tartok, hogy az írásos egyességben meghatározott mennyiséget nem tudom biztosítani. A hozam ugyanis nagyon sok tényezőtől függ, többek között az időjárási körülmények is nagyban befolyásolják. Kedvezőtlen feltételek esetén egyes méhészek cukorsziruppal való ráetetéssel növelik a mennyiséget. Így azonban a méz minősége veszik el, hiszen csökken a pollentartalma. A kistermelőknek jelenleg nem célja ilyesmivel foglalkozni, hiszen bizalmi alapon kialakult vásárlói körük van – részletezi a felmerülhető problémákat Birinyi Szabolcs.

A fiatal méhész fontosnak tartja a Szerbiai Méhészszervezetek Szövetségének azon törekvéseit, hogy a megbízható termékeket felismerhetővé tegye a vásárlók számára, és ezáltal kiszorítsa a piacról a hamisítványokat.

– A szövetség szigorúan szabályozza a tagjai termelését, azaz pontosan követnünk kell a méhek gondozásáról és a termék elkészítési módjáról szóló szabályozást. Másrészt viszont védik is a termékeinket: tagjukként jogom van az általuk szabadalmaztatott, egyedien legyártott üveghez és címkéhez, amely a vásárlót is biztosítja az ellenőrzött minőségről. Ezt kizárólag azok a méhészek kaphatják meg, akik a szövetség ellenőreinek jóváhagyásával rendelkeznek.

Szerbiában évente 6–12 ezer tonna mézet termelnek, mégis a régió egyetlen országa, amelynek nincs méhészeti intézete. A minőséget szavatoló szerv pedig elengedhetetlen feltétele lenne az ágazat fejlődésének: egyaránt védené a kistermelők és a vásárlók érdekeit is, de a külföldi piacokat is megnyitná a szerbiai méhészek előtt.