Nemes Fekete Edit keramikusművész 75. születésnapjára jelent meg a róla szóló monográfia az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. A Nemes Fekete Edit kerámiaművészete című kiadvány szerzője dr. Ninkov K. Olga művészettörténész. A kétnyelvű kötetet szombaton mutatták be a Szabadkai Városi Múzeumban. A bemutatón a művésznőn és a szerzőn kívül közreműködött Horváth Emma, az Életjel – Csáth Géza Művészetbaráti Kör művészeti vezetője, Szalma Viktória grafikus, a kötet grafikai tervezője, Ljubica Vuković Dulić művészettörténész és Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója.
Virág Gábor elmondta, hogy a Forum Könyvkiadó arra törekedett, hogy a képzőművészeti kismonográfia-sorozatával minden olyan művészt bemutasson, akik kötődnek Vajdasághoz. A szerb alkotókat is bemutatták. Nemes Fekete Edit az első nő és az első iparművész a sorozat történetében. A művésznő 75. születésnapjára időzítették a monográfia megjelenését.
Szalma Viktória, Ljubica Vuković Dulić, Nemes Fekete Edit, Ninkov K. Olga és Virág Gábor (Fotó: Szalma Brigitta)
Ljubica Vuković Dulić megosztotta a jelenlevőkkel, hogy Ninkov K. Olgával egy irodában dolgozva végigkövethette a monográfia keletkezését és a kutatás folyamatát. Szerinte a szerző szakszövegei eltérnek az átlagos művészettörténeti tanulmányoktól, hiszen sokszor idézi a művész megnyilatkozásait, visszaemlékezéseit is. A kötetből az is kiolvasható, hogy Nemes Fekete Edit jelen volt a vajdasági kerámiaművészet minden nagy pillanatánál.
Dr. Ninkov K. Olga elmesélte, hogy 1992-ben egy kiállításon találkozott először Nemes Fekete Edit munkáival. A művésznő többször felkérte, hogy segítsen neki egy-egy kiállítás összeállításánál. Mint hangsúlyozta, Nemes Fekete Edit a kezdetektől részt vett a Kerámia Triennálén, amelyet háromévente szerveztek meg a Képzőművészeti Találkozóban. Még az Életjel irodalmi estjein is szerepeltek az alkotásai.
Horváth Emma ezzel kapcsolatban elmondta, hogy annak idején eszébe jutott, hogy a költészet könnyebb értelmezése érdekében illusztrálni kellene az irodalmi alkotásokat. Erre a feladatra Nemes Fekete Editet kérte fel. A művésznő szívesen tett eleget a kérésnek, és a többi között Arany János balladáit és Szenteleky műveit jelenítette meg alkotásain.
Szalma Viktória kiemelte, hogy szívesen elvállalta a kötet grafikai megtervezését. Kihívás volt számára, hogy olyan arculatot kellett terveznie, amely reprezentálja Nemes Fekete Edit munkásságát. Mindegyik művész másképp alkot, ezért a kismonográfia-sorozat arculatának is érzékeltetnie kell a festők, a szobrászok és a keramikusok közötti különbségeket.
Nemes Fekete Edit felidézte a szabadkai Bucka-Gányó Művésztelephez kötődő emlékeit. Elmesélte azt is, hogy miként került az újvidéki Iparművészeti Iskolába. Eredetileg textil szakra készült, de az egyik tanára látta, hogy milyen ügyesen bánik az agyaggal. Az ő ajánlására választotta a kerámia szakot. Azt is megtudhattuk, hogy tizenhét évesen kezdte el vezetni a kishegyesi Kerámia Művésztelepet. A pályája alakulásáról is beszélt. Mint elmondta, számára a legkedvesebb helyek mindig Kishegyes, Makó, Hódmezővásárhely, Ilok és Zágráb lesznek.
