Pásztor Bálint a kaponyai emlékmű előtt (Patyi Szilárd felvétele)
A bajmoki Dózsa György Magyar Művelődési Központ és a Hagyományápoló és Kegyeleti Bizottság szervezésében szombaton megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc során lezajlott győztes kaponyai csatáról. A megemlékezők először Bajmokon, a paprenyacsai temetőben elhelyezték a kegyelet virágait Töröky Pál síremlékén, majd a csata helyszínére vonultak, ahol megkoszorúzták a kaponyai emlékművet. Az eseményt történelmi előadás zárta.
A paprenyacsai temetőben emlékeztek meg Töröky Pálról, aki részt vett az 1848/49-es szabadságharcban és harcolt a kaponyai csatában. Az eseményen jelen volt Töröky Pál leszármazottja, Kiss Rózsi is.
– Ükapám sorkatonaként vett részt a kaponyai csatában. Mi, az utódok, minden évben tiszteletünket tesszük ezen a rendezvényen. Édesapám, Töröky Pál dédunokája, sajnos már nem tudott eljönni, idős kora miatt. Nagyon büszkék vagyunk Töröky Pálra – nyilatkozta a sajtónak Kiss Rózsi.
A szabadságharcos sírjának megkoszorúzása után a megemlékezők a kaponyai csata helyszínén felállított emlékműhöz vonultak.
– A bátorság sose megy ki a divatból, és a hősökre mindig emlékezni kell. Ez már a harmadik emlékműve a kaponyai csatának, hiszen a történelem vihara már kettőt elsodort erről a helyről. Nekünk az a feladatunk, hogy emlékezzünk. Minden hősre emlékezni kell, de különösen azokra, akik győztes csatát vívtak meg. Az 1849. március 5-én lezajlott összecsapásban a hősök megvédték Szabadkát és Szegedet. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy az 1849-es esztendő egyik legfontosabb győztes csatája Bajmok és Szabadka között zajlott le – nyilatkozta a médiának Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, köztársasági parlamenti frakcióvezetője.
Az emlékműnél Horvát Tímea, Szabadka alpolgármestere mondott alkalmi beszédet, amelyben a bátorságra hívta fel a figyelmet.
– Bátornak lenni annyit tesz, mint az akadályokkal, a nehézségekkel, kiváltképp az életveszéllyel szembeszállni. A bátorság nem a félelem hiányát jelenti, hanem annak legyőzését. Számunkra a bátorság azt a felismerést is jelent, hogy nem jön más helyettünk, hanem magunk vagyunk. Sosem leszünk elegen, ezért mindenért keményen meg kell küzdenünk. Nem azért mert könnyű, vagy biztos a siker, hanem mert ezt tanultuk elődeinktől. Legyen bátorságunk, akaratunk és kitartásunk összefogni egy jobb jövő reményében – mondta beszédében az alpolgármester.
Horvát Tímea felszólalása után Halász Tibor történész elevenítette fel a 171 évvel ezelőtti csata történéseit. Elmondta, hogy a mai emlékmű már a harmadik, amely a csatatéren áll. Az elsőt az összecsapás ötvenedik évfordulóján állították fel 1899-ben, amelyet 1918 után távolítottak el. A visszacsatolás után 1942-ben újra felállították, de azt 1945 után ismét eltávolították. A harmadik pedig jelenleg is a helyszínen áll.
A beszédek után Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében dr. Szegedi Piroska konzul, Szabadka város önkormányzata nevében Horvát Tímea, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Kisimre Szerda Anna, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében Sutus Áron elnök és Dudás Károly tiszteletbeli elnök, a VMSZ nevében Pásztor Bálint, a Magyar Mozgalom nevében Simon Zsolt és Palásti János, továbbá a Bácsalmási Németek Egyesület, a bajmoki helyi közösség, a VMSZ bajmoki helyi szervezete, valamint a Dózsa György MMK és a Hagyományápoló és Kegyeleti Bizottság képviselői helyezték el a kegyelet virágait.
A megemlékezés a Dózsa György MMK épületében ért véget, ahol Halász Tibor tartott előadást az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról.
