2024. március 28., csütörtök

Zuhanó olajár, zuhanó tőzsdék

A szaúdi–orosz árháború megrengette a piacokat

Hétfőn reggel drasztikus csökkenéssel nyitottak a nyugat-európai részvénypiacok, de a helyzet a tengerentúlon sem volt jobb. Az amerikai tőzsdén a nyitást követő 15 percre még a kereskedést is felfüggesztették. A kiváltó ok az volt, hogy tegnap reggelre az olaj ára olyan mértékben esett, amilyen nem volt tapasztalható az 1991-es öbölháború óta. Ez 30 százalékos zuhanást jelent az árfolyamban, ami az olaj árának történelmileg a harmadik legnagyobb csökkenése.

Fotó: Beta/AP

Fotó: Beta/AP

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) jegyzései zuhannak a leginkább.

Több szakértő véleménye szerint az olaj árának csökkenése a Szaúd-Arábia és Oroszország közötti gazdasági nézeteltérés következménye. Az olaj árának változása azután következett be, miután Szaúd-Arábia bejelentette, hogy áprilistól jelentősen növeli a kitermelést, korábban viszont Oroszország nem volt hajlandó csatlakozni az OPEC kitermelést csökkentő megállapodásához.

Az árháború az olajkartell múlt csütörtöki bécsi ülésén kezdődött, aminek tárgya a koronavírus okozta sokkhatás kezelése volt. Az előzetes javaslat szerint termeléscsökkenésről szólt volna a megállapodás, amit csakis az orosz fél beleegyezésével lehetett volna érvényesíteni. A pénteki ülésen viszont Alexander Novak orosz energiaminiszter csak a jelenleg érvényben levő termelés-visszafogás időbeli meghosszabbításáról volt hajlandó tárgyalni, és nem járult hozzá a javaslat elfogadásához.

A dolgok jelenlegi állása szerint mindenki annyi olajat termel, amennyit szeretne, az alacsony kitermelési költséggel rendelkezők előnybe kerülnek, a drágábban termelők, mint Kína, Venezuela, Oroszország pedig kiszorulhatnak a piacról. Ez annyit jelen, a szaúdiak termelése ilyen körülmények szerint is nyereséges lesz, a palaolaj-termelőké pedig veszteséges, és a jelenlegi ár mellett a drágábban termelőké is az.

A világpiac a koronavírus miatt is bizonytalan. A gazdasági kutatóintézetek előrejelzései alapján, amennyiben a koronavírus eltart még a harmadik negyedévben is, a világgazdaság elkerülhetetlenül szembesül a recesszióval. A Morgan Stanley amerikai bankcsoport véleménye szerint ebben az esetben a világgazdaságnak 2,5 százalékos recesszióval kell szembenéznie évzáráskor.

A koronavírus terjedése miatt kialakult pánik hatására a befektetők a pénzüket inkább biztos alapokba menekítik, mint az arany és USA-államkötvények. Ennek következtében kétségbeejtően indult ez a hét az üzletemberek számára, az arany ára viszont 1,5 százalékkal emelkedett, vagyis 1699,2 dollárra unciánként, ami a legmagasabb a 2012. évi, 1.702.45 dolláros ár után.

A londoni tőzsde fő mutatója az FTSE-100 index 8,2 százalékos, a frankfurti DAX-index 8 százalékos, hatalmas eséssel kezdte a kereskedést, az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 7,69 százalékkal esett a nyitásban. A kedvezőtlen eredmények a közel-keleti tőzsdén is érezhetőek, a kuvaiti tőzsde vezető részvényindexe 10 százalékot esett, a szaúdi és a dubaji tőzsde pedig 8 százalékkal került lejjebb.

A Goldman pénzügyi intézet véleménye szerint a koronavírus okozta keresleti sokk a 2008-as válsághoz mérhető, az OPEC kartell felbomlása pedig 2015-ös árháborúhoz hasonlítható, amikor Szaúd-Arábia termelésnöveléssel próbálta tönkretenni az amerikai palaolaj-termelőket.