2024. március 28., csütörtök

Nem csak a húszéveseké a világ...

Kire, illetve mire támaszkodhatnak a szépkorúak?

A fiatalok tömeges elvándorlása alapvető társadalmi problémánkká vált, ami számtalan gondot vet fel, többek között az egyre idősödő szüleinkről való gondoskodás módját is. Az öröklött értékrendszerünk azt sugallja, hogy az idősekről a munkaképes fiatal nemzedéknek kell gondoskodnia. De vajon hogy rendelkeznek erről az országunkban érvényben levő jogszabályok?

A kérdésre Losoncz Dávid ügyvédnél kerestük a választ.

– A szerbiai Családjogi törvény országunkban is előírja, hogy minden gyermek köteles segíteni szüleinek. A rendelkezés által előírt szülőtartási kötelezettség azonban nem automatikus. A szülő ugyanis csak abban az esetben jogosult tartásdíjra a gyermekétől, ha a saját ellátására nem képes. Ez azt jelenti, hogy akkor támaszthat tartási igényt, ha munkaképtelen és nincs elég megélhetési eszköze. A szülő tehát tartási perben érvényesítheti követelését, amennyiben gyermeke önszántából nem teljesíti kötelezettségét. A tartási perben a bíróság megvizsgálja, hogy a szülő rendelkezik-e keresettel és van-e bármilyen forrásból származó jövedelme, mérlegeli a gyermek vagyoni viszonyait, illetve azt is, hogy a szülő ténylegesen munkaképtelen-e. Így például, ha a felperes szülőnek csökkent a munkaképessége, akkor is köteles a megmaradt munkaerejét hasznosítani, és abból a megélhetését biztosítani. Továbbá, az is egyértelmű, hogy a szülőtartást megelőzi a gyermek saját szükséglete. Ha a felnőtt gyermek munkanélküli, betegsége miatt csökkent munkaképességű és szociális segélyből él, nem várható el tőle, hogy szülőtartást fizessen – ismertette a tényeket Losoncz Dávid, majd kitért az esetleges tartásdíj nagyságára is – A tartásra kötelezett rendes havi pénzbevételeinek legkevesebb 15, legfeljebb 50 százalékát terhelheti le a bíróság. A tartásdíjat elsősorban pénzben kell szolgáltatni, de más módot is elrendelhet a bíróság, például ápolás formájában, de csak akkor, ha erről a felek megegyeznek.

SOK A SEGÍTSÉGRE SZORULÓ SZÜLŐ 

Felmerül a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a szülő ténylegesen képtelen önmagát fenntartani, de gyermekének sincs lehetősége arra, hogy tartásdíjat fizzessen. Ilyen esetben jár-e automatikusan a szociális segély? Az ügyvéd kiemeli, hogy a válaszokat már nem a családjogi szabályozásban kell keresni.
– A szociális védelemről szóló törvény értelmében a társadalmi gondozás körébe tartozó szolgáltatásokat az állam csak abban az esetben biztosítja, teljes mértékben vagy részlegesen, ha a szülő bírósági perben hozott ítélettel igazolja, hogy gyermekeinek és más tartási kötelezettséggel bíró vérrokonainak nincs lehetőségük eltartani őt. Ezért találkozunk a gyakorlatban olyan perekkel, amelyekben a szülők a szociális segély megszerzése érdekében kényszerülnek arra, hogy a saját gyermekeiket pereljék, azzal a céllal, hogy a bíróság a keresetüket elutasítsa és megállapítsa, hogy az utódoknak nincs lehetőségük a szülőtartás fizetésére. Szerbiában ugyanis, ha a gyermek helyett más természetes vagy jogi személy gondoskodik a szülőről, az a gyermektől nem követelheti a tartásdíj megtérítését.

Vajdaságban az utóbbi években mind több magatehetetlen és segítségre szoruló idős jelentkezik segítségért a helyi szociális központokban. A problémát felismerve egyre több településen nyílnak olyan egyesületek és szervezetek, amelyek az idősek gondozását tűzik ki célul. Temerinben öt éve működik a Napraforgó Szociális Szolgáltatási Központ. Dudás Andrea, az egyesület koordinátora elmondta, hogy önkormányzati támogatással hat idősgondozó szerzett szakképesítést, ők 2016 óta elsősorban az idős, valamint felnőtt személyeknek nyújtanak házi segítséget és ápolási szolgáltatást. Segítségüket a község területén élők igényelhetik, jelenleg legfeljebb 30 személyt tudnak ellátni.
– Mivel a szolgáltatás részben a helyi önkormányzat támogatásával működik, a legrászorultabb idősek és felnőttek részére ingyenes. A legtöbb gondozott azonban bizonyos százalékban hozzájárul a költségekhez, a szolgáltatás teljes díjának 30, 50 vagy 80 százalékos kifizetésével. Az önrész nagyságának meghatározásánál az idős személy havi jövedelme mellett figyelembe vesszük a családtagok átlagkeresetét is, de vannak olyanok is, akik a teljes összeget fizetik – részletezte Dudás Andrea, aki elmondta azt is, hogy a költségeket túlnyomórészt a gondozottak állják.

AZ IDŐSEK OTTHONÁBAN

A magukra maradt idősek ellátására léteznek intézményesített lehetőségek is. Néhány évvel ezelőtt még a társadalmi normák azt diktálták, hogy csak a gyermektelenek kerülnek otthonba, ma azonban egyre több szépkorú választja önként ezt a lehetőséget. Az idősek gondozására és ápolására szakosodott intézmények ugyanis az alapvető szükségletek mellett manapság nagy hangsúlyt fektetnek a közösségi élet megvalósítására is. A testi és lelki problémák ugyanis lényegesen enyhíthetőek a magány orvoslásával – állítja Slavica Škrbić, a több mint fél évszázados múlttal büszkélkedő Újvidéki Gerontológiai Központ igazgatója.
– Intézményünket 1964-ben alapította Újvidék város vezetősége. Jelenleg három épületben valósítjuk meg tevékenységünket: a limáni, az újtelepi és futaki részlegeinkben 868 férőhellyel rendelkezünk. A felhasználóinkat csaknem 500 munkatársunk látja el. Az idősekkel 14 szociális munkás, 3 pszichológus, 2 pedagógus és 1 ügyvéd is foglalkozik.

Az igazgató kiemelte, hogy az utóbbi négy évben a különböző állami szervek támogatásával 80 millió dinárt fektettek az új felszerelések beszerzésébe. Emellett több mint 180 millió dinár értékű rekonstrukciót is elvégeztek az újvidéki központ épületein, de 23 millió dinár értékben kidolgoztatták mindhárom épület teljeskörű felújításának tervdokumentációját is. A tervek alapján már biztosították az eszközöket a nagy értékű befektetésekre, így a közeljövőben a Limánon és az Újtelepen is megkezdődhetnek a munkálatok, a futaki épület átépítését pedig befejezik – mondta Škrbić, aki az elhelyezés feltételeiről is beszélt.
– Ahhoz, hogy az intézményünkben el tudjanak helyezkedni a szépkorúak, elsőként az illetékes szociális központhoz kell fordulniuk. A lakóhelyükhöz legközelebb levő hivatalnál kell kérelmezniük az elhelyezést, és ehhez mellékelniük kell a szükséges dokumentációt is. A helyi szociális központok szakszolgálatai véleményezik a kérelmet, majd továbbítják az intézményünk keretében működő szakbizottsághoz. Az elbírálásnál elsősorban azt vesszük figyelembe, hogy a központ megfelelő ellátást tud-e biztosítani a kérelmezőnek. Emellett mérlegeljük azt is, hogy mely részlegünk a legmegfelelőbb az idős személy számára, figyelembe véve a kérelmező egészségi állapotát és igényeit is. Folyamatosan teljes kapacitással dolgozunk.

Jelenleg csaknem 200 idős várakozik arra, hogy felvételt nyerjen az Újvidéki Gerontológiai Központ épületeinek egyikébe – tudtuk meg az igazgatótól, aki elmondta azt is, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatások költségeinek nagyságát az illetékes minisztérium szabályozza. Az elhelyezés helyétől, illetve a szükséges ellátás fajtájától függően jelenleg havi 25 700 és 56 000 dinár közötti összeget fizetnek azok a szépkorúak, akik az otthon kényelmét élvezik.