Mária Terézia és a Délvidék

Rokay Zoltán: Mária Terézia jámborsága

Mák Ferenc

2020. március 9., 18:19 >> 2020. március 9., 19:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Rokay Zoltán plébános, egyetemi tanár, a teológia professzora tanulmányait a szabadkai Paulinumban kezdte, majd zágrábi kitérővel az Innsbrucki Egyetemen teológiát, filozófiát és klasszika filológiát tanult, ahol 1971-ben licenciátust szerzett. 1973-ban Szabadkán szentelték pappá, 1982-től hosszú éveken át az Óbecse Belvárosának plébánosa, 1996-ban a kieli Christian-Albrechts Egyetemen filozófiából doktorált, 1997-től a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanszékvezető professzor. S innentől hosszan sorolhatnánk több, mint két évtizedes munkássága során született teológiai-bölcseleti munkáit, ami viszont nekünk, bácskaiaknak legalább annyira fontos: Rokay Zoltán délvidéki magyar közösségének hűséges szolgálatát rendre könyvekkel is dokumentálta. Szulik József összegyűjtött költeményei és műfordításai (2002) és Szulik József prózai írásaiból (2004) című, Óbecsén megjelent könyveiben a jeles XIX. századi plébános-elődjének állított emléket, s ugyancsak a tisztelet szándékával gondozta és látta el bevezető tanulmánnyal [Keletéri] Fonyó Pál 1881-ben Baján megjelent Módszertani hitelemzések című kötetének hasonmás kiadását is (Óbecse, 2015). Munkája megannyi főhajtás a Délvidék jeles személyiségei előtt. S a főhajtás, a tisztelet gesztusát gyarapítandó, a jeles teológus tanár most tette közzé Mária Terézia jámborsága (2019) című munkáját.

Rokay Zoltán legújabb könyvében nem kevesebbre vállalkozott, mint a jeles uralkodó Délvidék sorsát is befolyásoló döntéseinek tudományos összefoglalására, jámborságára hivatkozva pedig uralkodói magatartásának keresztény elkötelezettségére hívta föl a figyelmet. Mária Terézia meggyőződése szerint a hívő, keresztény uralkodó „ékessége birodalmának”, alapja országa előmenetelének, a békének és a jogrend működésének. A történetíró szerint ez a gondolat az ókortól kezdve jelen volt a történetírók munkáiban, s a humanizmus idején is meghatározta a jó uralkodóról kialakult fölfogást. A jámbor hagyomány szerint Habsburg Rudolf 1264-ben egy alkalommal leugrott a lováról és elengedte maga előtt az Oltáriszentséget vivő papot – ezt tekintették a Habsburg-ház fölemelkedése kezdetének, s ez a meggyőződés meghatározta a Habsburg-ház uralkodói többségének gondolkodását.

Lux Color Printing és Szulik Alapítvány, Óbecse, 2019

Hogy Mária Terézia mégis szuverén uralkodó volt, s olykor a római katolikus egyházzal szemben is érvényesítette uralkodói akaratát, annak Rokay Zoltán számos bizonyságát lelte. A szabadkai egyházi és társadalmi élet változásai Mária Terézia uralkodása idején című tanulmányában részletesen bemutatta, hogy miután a császárnő 1743-ban kiváltságlevelével Szabadkát (Szent Mária városát) kamarai mezővárossá nyilvánította, hogyan ruházta át a ferences atyákról a lelkipásztori teendőket az egyházmegyei papságra, majd ezt követően 1773-ban hogyan alapította meg a szabadkai Szent Teréz plébániát. 1779. január 22-én kiadott Privilégiumával pedig Szent Mária kamarai mezővárost Maria Theresiopolis néven szabad királyi várossá nyilvánította.

Hasonlóan izgalmas a szerző Mária Terézia és a felsőoktatás című tanulmányai is, melynek témája már a magyar nemzet történetének fontos fejezetét is érinti. „Mária Terézia álláspontja a Katolikus Egyházzal szemben és a katolikus oktatást illetően teljesen megfelelt a felvilágosult és abszolutista (mindentől független, önhatalmú) uralkodó álláspontjának” – emelte ki Rokay Zoltán, s emlékeztetett a császárnő 1770-ben tett kijelentésére, miszerint „Az iskola politikum, és az is marad!” Reformjainak alapelve: a tudás és a tudományok a közjó ügyét szolgálják, függetlenül a vallási hovatartozástól és az egyházi vagy szerzetesrendi értékektől. Ezzel magyarázható, hogy a császárnő keresztény jámborsága ellenére 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, intézményeiket, javaikat az udvar kisajátította. Az 1777-ben közrebocsátott Ratio Educationis pedig egyértelművé tette, birodalma országaiban a közoktatás ügye, annak intézményei, hivatalai betöltésének és a tananyag tartalmának kérdése központi, állami (nem egyházi) hatáskörbe tartozik, a felügyeletet és az irányítást pedig a helytartótanács és annak szervei látják el.

Mária Terézia és a zágrábi püspökség című értekezésében a történész annak az öt püspöknek, egyházi méltóságnak a rövid pályarajzát adja, akik a császárnő uralkodásának négy évtizede során a horvát egyház élén álltak, s akik közül kimagaslott Ivan Krstitelj Paxy, az utolsó szerémségi püspök, hiszen 1773-ban XIV. Kelemen pápa püspökségét egyesítette a boszniai püspökséggel. Mária Terézia idejében, 1765-ben Péterváradon gimnázium nyílt, 1767-ben pedig Varazsdon megalapította a Horvát Királyi Tanácsot, melynek működésében a katolikus egyháznak is meghatározó szerepe volt. Mária Terézia és a szerb ortodox egyház című tanulmányában a szerző az 1690-ben Arsenije Čarnojević pátriárka vezetésével Magyarországra érkezett szerbek ortodox egyházának a katolikus birodalomba történő helykeresése-beilleszkedése összetett történetét tárgyalta. A szerbek, a törökök elől menekülve, az ősi, lerombolt templomaikból magukkal hozták a szerb szentek – elsősorban az uralkodóház tagjainak – ereklyéit és tiszteletét. Ez határozta meg a tarcalhegyi (fruskagorai) szerb-ortodox monostoroknak – egyszersmind kegyhelyeknek és zarándoklati célpontoknak – korabeli életét és tevékenységét. A császári udvarnak és a császárnőnek az ortodox egyház intézményét kellett birodalma törvényes keretei közé szorítania.

Vidékünk XVIII. századi története szempontjából is felettébb izgalmas olvasmány Rokay Zoltán Mária Terézia jámborsága című közel kettőszáz illusztrációval ellátott kötete, mely határozott körültekintése révén üde színfoltja vidékünk bátornak korántsem mondható történetírásának. Rokay Zoltán professzornak, egyháztörténésznek tudományos munkássága alapján 2019-ben méltán ítélték oda az igen rangos Fraknói Vilmos-díjat.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége