Vajdaságban a mezőgazdaság fő problémája az alacsony beruházás, valamint a forgótőke hiánya. A gazdák a kelleténél kisebb mértékben alkalmazzák a legújabbb agrotechnikai vívmányokat, és emiatt magasak a termelési költségek és kisebb a jövedelmezőség. A mezőgazdaság további finanszírozásának kérdése rendkívül fontos, mivel közvetlen hatással van az ágazat fejlődésére – mondta tegnap Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke a 2020. évre vonatkozó mezőgazdasági támogatásoknak szentelt újvidéki tanácskozáson. Hozzátette, a Vajdasági Gazdasági Kamara azért szervez efféle tanácskozásokat, hogy együttműködve az illetékes minisztériumokkal, a tartományi kormánnyal és intézményekkel hozzájáruljon a mezőgazdaság fejlesztéséhez.
A szerbiai és a tartományi kormány együttesen dolgozik az agrárpolitika jobbá tételén, és azon, hogy a gazdák és a vállalatok javítsanak versenyképességükön a hazai és a globális piacon. Kiemelte, a vajdasági mezőgazdasági termékek az elmúlt években az ország külkereskedelmi árucsere-forgalmának több mint harmadát tették ki, 2019-ben pedig már elérték a 40 százalékot. Ugyancsak 2019-ben a vajdasági mezőgazdasági termékek exportja Szerbia agrárkivitelének a 45 százaléka volt, értéke meghaladta az 1,4 milliárd eurót. Mindezek tudatában érdemes folytatni a mezőgazdaság állami finanszírozását – tette hozzá Vučurević.
Nenad Katanić mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszterhelyettes az agrárpolitika intézkedéseiről beszélt. Elmondta, a növénytermesztés támogatása nem változott, vagyis a gazdák 20 hektárig 5200 dinárra jogosulnak hektáronként. Arra számítunk, hogy a marhahús iránti kereslet folyamatosan növekszik, ezért növelték a támogatást a marhatenyésztés terén. A sertéstenyésztőknek 15 000 dinár támogatást folyósítanak a minőségi anyakocák után, továbbá 7000 dinár támogatás jár minőségi a anyajuhok és kosok után, a halászatban és a baromfitenyésztésben viszont nem változtak a támogatási összegek. A méztermelők számára jó hír, hogy az eddigi 720 dinárról 800-ra növelték a kaptáronkénti támogatást. A biotermelők esetében a támogatások 400 százalékkal növekednek hektáronként, az organikus állattenyésztésben pedig számos állat után 56 000 dinár jár.
A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet az IPARD-pályázatokra, vagyis az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási programjára. Az IPARD-eszközökre a gazdaságok, vállalkozók március 11-éig pályázhatnak, ha bővíteni szeretnék a hús- és tejtermelést, valamint a gyümölcs- és zöldségtermesztést.
A tanácskozáson több mint 100 köztársasági, tartományi és helyi intézmény, valamint mezőgazdasági termelő vett részt.
