A pénzmosás megakadályozása végett a jövőben a Szerbiai Nemzeti Bank regiszterbe veszi a pénzutalványok felhasználóit és a páncélszekrényeket. Ezzel a tevékenységgel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló törvény alapján bízták meg az ország központi bankját. A nyilvántartásba vétel 2020. június 1-jén kezdődik.
Időközben a központi bank határozatokat fogadott el, melyek részletesen meghatározzák a jegyzék vezetésének módját, az adatszolgáltatás mikéntjét és határidejét, valamint azt, hogyan lehet betekintést nyerni ezekbe az adatokba.
A bankok, a Szerbiai Posta és a fizetési szolgáltatásokat végző más intézmények kötelesek 2020. április 15-éig megteremteni az adatok regiszterbe való továbbításának technikai feltételeit, és tájékoztatni erről a Szerbiai Nemzeti Bankot. Ez nem jár külön költségekkel, mert olyan intézményekről van szó, melyek egyébként is a nemzeti bank ellenőrzése alatt állnak, és már korábban kiépített, védett csatornákon küldik neki az adatokat és jelentéseket – mondják a központi bankban.
Mivel a FATF (Financial Action Taska Force) pénzügyi akciócsoport nemzetközi szabványai és a nemzeti kockázatbecslés szerint a készpénz-tranzakciók nagyobb kockázattal járnak, valamint tekintettel a korszerű technológiák alkalmazására és a fizetési tranzakciók lebonyolításának gyorsaságára, olyan adatbázist kell létrehozni, amely a törvény által előírt esetekben lehetővé teszi az illetékes szerveknek (ügyészségnek, bíróságoknak, rendőrségnek, a pénzmosás megakadályozására létrehozott igazgatóságnak) a nyilvántartásba való hatékony és idejében történő betekintést.
A Szerbiai Nemzeti Bankban elmondták: az olyan pénzátutalási szolgáltatások felhasználóinak adatait veszik nyilvántartásba, melyeknél készpénzben fizetnek ki összegeket (Western Union, MoneyGram, Ria Money Transfer). Az ebbe a jegyzékbe felvett adatok tehát nem azokról a polgárokról szólnak, akik a bankokon keresztül külföldről kapnak fizetést, nyugdíjat vagy szociális segélyt.
