– Jó napot! Önöket sorsolta ki a gépünk, kétszemélyes vacsorát nyertek az XY étteremben./ Egy aloe verás párnát nyert, csak a postaköltséget kell kifizetni... – ki nem találkozott még ilyen vagy ehhez hasonló telefonhívással? A telefonos eladás szinte mindennapossá vált. Az ilyen zaklatásnak azonban hamarosan vége lehet, hiszen a fogyasztóvédelmi törvény egy olyan törvényrendelkezéssel bővül, ami véget vethet a személyes adatnak számító telefonszámmal való visszaélésnek. Egyelőre azonban nem tudni, mikor kerül a parlamenti képviselők elé.
Maja Anokić, a Szerbiai Fogyasztók Központjának jogásza az RTS-nek (Szerbiai Rádió és Televíziónak) kiemelte, nem lehet tudni, hogy a szolgáltatás, illetve termék telefonon való felkínálásával foglalkozó kereskedők honnan jutnak hozzá az adatokhoz, illetve a telefonszámokhoz, de azt feltételezik, hogy a telefonkönyvet használják erre a célra. Szavai szerint a kereskedőknek tiszteletben kellene tartaniuk a telefonszám tulajdonosának akaratát, ha azt mondja, ne hívják többé, nem érdekli sem a szolgáltatás, sem a termék.
Petar Bogosavljević, a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Mozgalom vezetője szerint azonban a fogyasztóvédelmi törvény módosítása jelentős mértékben javít majd a jelenlegi helyzeten. A Blic napilapnak adott nyilatkozatában kételyeinek adott hangot, miszerint a törvényrendelkezés elfogdására még ebben a parlamenti összetételben kerülhet sor. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy miután az EU-csatlakozási tárgyalási folyamatban fontos szerepet kapott a fogyasztóvédelem, a fogyasztóvédelem-fejlesztési stratégia, valamint a fogyasztóvédelmet érintő törvények is egyre fontosabbá válnak.
Mint a Blic napilap a napokban közzétette, egy olyan nyilvántartás bevezetését tervezi a kormány, aminek köszönhetően, ha azt szeretnénk, hogy töröljenek minket a telefonos kereskedők, illetve termékbemutatókra való invitálók adatbázásából, csupán jelentenünk kell a telefonszolgáltatónknál, hogy nem szertnénk, ha bármilyen kínálattal, szerződéssel kapcsolatban elérhető lenne a telefonszámunk. Mint azt Denis Perinčić, a Köztársasági Fogyasztóvédők Uniójának elnöke a közszolgálati televíziónak elmondta, amint hatályba lép a törvényrendelkezés, a bejelentést követően a vezetékes telefonszámunk belekerül az úgynevezett Ne hívj! nyilvántartásba. A törvénytervezet már túl van a közvitán, és csak arra van szükség, hogy azt a parlament elfogadja.
A fogyasztóvédelmet szolgáló rendelkezés ugyan nem akadályozza meg a telefonos központon keresztül lebonyolított eladást, illetve termék vagy szolgáltatás reklámozását, ám azoknak a telefonszámát, akik bekerülnek a Ne hívj! nyilvántartásba, a kereskedők nem hívhatják fel.
– Ezzel csökken a manipuláció lehetősége, és a kereskedőknek vigyázniuk kell majd arra, hogy milyen módon szerzik be az adatokat és a telefonszámokat – emelte ki Perinčić. Mivel a szerbiai telefonkönyvbe annak idején automatikusan belekerült minden polgárnak a telefonszáma, és csak azoké maradt ki, akik ezt külön kérvényezték, a kereskedőknek kötelezően le kell ellenőrizniük, hogy a hívandó telefonszám szerepel-e a Ne hívj! nyilvántartásban. Ez a regiszter az Elektronikus Kommunikációt Szabályozó Testülethez (RATEL) tartozik majd, és azzal együtt a polgárok személyes adatainak védelme is. A Dnevnik napilap adatai szerint amennyiben a kereskedők nem veszik figyelmbe a védelem alatt álló telefonszámokat, a vállalatok 300 ezertől egymillió dináros büntetést kaphatnak.
Višnja Rakić, a kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációs minisztérium fogyasztóvédelemmel foglalkozó ágazatának vezetője az újvidéki napilapnak elmondta, a telefon letiltása mellett a polgárok tanácsot és segítséget kérhetnek a kereskedelmi felügyelőségtől is, de panaszt tehetnek az országos fogyasztói panasznyilvántartásban is, ami megtalálható a minisztérium honlapján.
