2022. május 24., kedd

A jövőről alkudozik Brüsszel és London

Az év végéig kellene megállapodni a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi ügyekről

Tíz hónap alatt több munkacsoport dolgozik egy átfogó megállapodás előkészítésén, amely az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli gazdasági-kereskedelmi kapcsolatát, viszonyrendszerét határozná meg. A tét a britek helye az uniós piacon. A tárgyalássorozat tegnap kezdődött meg Brüsszelben. Szakértők szorosnak tartják a határidőt, ám London ragaszkodik hozzá, s üzeni: ha érdekei úgy kívánják, figyelmen kívül hagyja az uniós szabályozást, és végső esetben egyezményt sem köt Brüsszellel.

Népszavazási döntés alapján az Egyesült Királyság január 31-én hivatalosan (jogilag) kilépett az EU-ból. Ám kettejük előzetes megállapodása értelmében december 31-éig a közösségben maradhat (a hatályos uniós jogszabályok kötelező betartásával), ám sem a belső ügyek intézésébe, sem a döntésekbe nem szólhat bele.  

Michel Barnier uniós főtárgyaló már rég letett arról, hogy a Brexit-folyamatot illetően látványos eredményeket várjon, azt viszont nem bánná, ha első lépésként néhány kérdéskörben sikerülne közös nevezőre jutni
Michel Barnier uniós főtárgyaló már rég letett arról, hogy a Brexit-folyamatot illetően látványos eredményeket várjon, azt viszont nem bánná, ha első lépésként néhány kérdéskörben sikerülne közös nevezőre jutni

Az év végéig érvényes átmeneti időszakban Brüsszelnek és Londonnak egyebek mellett meg kellene állapodnia a 2020 utáni egymás közti viszonyukról, együttműködésükről, illetve a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerük szabályairól. Ennek fontos részét képezi a britek bejutása az Unió piacára, illetve ottani helye, státusza.

Az egyezkedés ezekről a kulcsfontosságú kérdésekről tegnap kezdődött meg Brüsszelben, ahol először a két küldöttség vezetője találkozott: az Uniót képviselő Michel Barnier és David Frost, a brit kormány főtárgyalója. A delegációk később plenáris ülést tartottak, ám az első alkalomra kijelölt témákat majd csak ma és holnap tekintik át.

Csütörtökön plenáris ülés és a tárgyalásvezetők kétoldalú megbeszélése zárja az első fordulót, amelyet több is követ, hiszen rengeteg egyéb kérdésben kell(ene) megtalálni a közös hangot, s megannyi szabályt kellene összehangolni. Csakhogy olyanokat, amelyek esetében másokkal évekig folytak az egyezkedések.

A kulcsfontosságú témák között szerepel egyebek mellett a kétoldalú áru- és szolgáltatás-kereskedelem, a közbeszerzéseken való részvétel, a beruházási tevékenység, a letelepedés és munkavállalás (a másik fél területén), a versenyjogi feltételek, a polgári repülés, a halászat, továbbá közlekedési, energetikai, (adat)védelmi, biztonságpolitikai, valamint ipari és igazságügyi kérdések sokasága. A továbbiakban két-három hetente lesznek a tárgyalások, felváltva Brüsszelben és Londonban.

Mindkét oldal kulcsfontosságúnak tart egy átfogó szabadkereskedelmi egyezményt. Ennek az a tétje, hogy külön kereskedelmi státusza lesz-e az Egyesült Királyságnak, vagy ugyanolyan EU-n kívüli államnak számít-e majd, mint bármelyik másik.

Brüsszel a szabadkereskedelem feltételéül szabta, hogy Londonnak be kell tartatnia a szigetországi cégekkel az EU-szabványokat, ha azok zavartalanul szeretnének üzletelni uniós partnereikkel. Ám Boris Johnson brit miniszterelnök már közölte: kormánya nem nagyon akar igazodni az Unióhoz, sőt kész akár egyezmény nélkül befejezni a tárgyalásokat. (Ebben az esetben vámok és kvóták kölcsönös bevezetése következhet, ami megnehezítené az együttműködést.)

Londonnak ráadásul véges a türelme. Az idén mindent el akar intézni, mert nem hajlandó meghosszabbítani az év végéig tartó átmeneti időszakot, sőt már júniusban dönteni kíván arról, hogy érdemes-e folytatni az egyezkedést az EU-val.

Az átmeneti periódus egyébként egy alkalommal – egy, vagy végső esetben két évvel – meghosszabbítható, ha erről az érintettek legkésőbb július elseje előtt megállapodnak. Johnson azonban nem szeretne hosszabbítani.

Az EU mindenesetre olyan megállapodást tart elfogadhatónak, amely négy pillérre támaszkodna: a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra, a külügyi és biztonsági együttműködésre, a belső biztonságra, valamint tematikus együttműködésre. Ha London ettől el akar térni, például a kereskedelemben (ragaszkodva a vámok és kvóták nélküli együttműködéshez), azt aligha engednék neki meg. Brüsszel ugyanis be akarja bizonyítani mindenkinek, hogy a kilépés nem jó üzlet.