Vajdaság idegenforgalma fellendülőben van, és erről megbizonyosodhattak a Budapesten megtartott Utazás 2020 nemzetközi turisztikai kiállítás látogatói is. A hétvégi neves rendezvényen Szerbiából 35 turisztikai és vendéglátó szervezet képviselte magát, közülük néhányat a helyszínen szólaltattunk meg.
Az utóbbi években egyre többen látnak üzleti lehetőséget az idegenforgalomban, és Vajdaság lakosai készen állnak a vendégek fogadására – állítja Nataša Pavlović, a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet igazgatója.
Farkas Olivér: A bácsi várra és környékére jobban oda kellene figyelni (Fotó: Győri Norbert)
– Pár évvel ezelőtt még nagyon széttöredezett volt a haza idegenforgalom, de napjainkra sokat változott a helyzet. Az önkormányzatok, a polgárok felismerték a turisztikában rejlő lehetőségeket, és bebizonyították azt, hogy Vajdaságnak van mit felmutatnia a világnak. A vendégek elsősorban az aktív kikapcsolódás céljából választják a térségünket, népszerű a természetjárás, de a multikulturalizmus révén a kulturális turizmus is.
Az Utazás kiállítás jó alkalom a kapcsolatok kialakítására. Dani Ernő, a székelykevei Dani Étterem tulajdonosa több tíz partnert szerzett az elmúlt 17 év alatt ezen az eseményen.
– Leginkább Magyarországról, de mostanra Erdélyből is érkeznek hozzánk, Dél-Bánátba. Sok kerékpáros megszáll nálunk egy-egy éjszakára, mivel a Fekete-tenger kerékpárút Székelykevén is keresztülhalad. A magyar turisták számára sokat jelent, hogy öko-rurális falucskában lehetnek pár napig, magyar környezetben, miközben olyan látványosságokat tekinthetnek meg túráik során mint a Galambóc vára, a Delibláti-homokpuszta vagy Szendrő és Belgrád.
Az idegenforgalomhoz akaratra is szükség van. Tóthfaluban nem sok látnivaló lenne, ha a közösség erről nem gondoskodott volna. A falu vezetősége aktívan pályáz, gondolkodik és igyekszik.
Faragó Zoltán, Tóthfalu turisztikai megbízottja szerint bármelyik falu megteheti ezt, de talán nem tud a lehetőségekről.
– A látogatókat vonzza a falusi miliő, de ezért nagyon sokat dolgozunk, hogy környezetünk úgy nézzen ki, mint most. Kocsmánk nincs, de van Turul-szobrunk, Kossuth parkunk kopjafával, tavaly óta pedig Rákóczi lovas szobrunk is. A legnagyobb projektünk a mini-Vajdaság építése, aminek munkálatai évek óta tartanak. Annak ellenére, hogy még nem kész, sokan eljönnek megnézni befejezetlen állapotában is – mondta el a lelkes turisztikai megbízott, aki szerint a siker titka Tóth József falualapító elképzeléseiben lakozik, amiket továbbvisznek napjainkban. Ez az összetartás, a szeretet és az élni akarás. Megérzik ezt az emberek, lekanyarodnak az autóútról és betérnek hozzánk – tette hozzá a referens.
Faragó Zoltán: Az összetartás, a szeretet és az élni akarás viszi tovább Tóthfalut (Fotó: Győri Norbert)
Vannak települések, amelyek csak most indítják be az idegenforgalmi üzletet. Ezek közé tartozik Bács is, amely annak ellenére, hogy Vajdaság egyik legrégebbi települése, még nem büszkélkedhet jelentős idegenforgalommal.
– Azért jöttünk el a budapesti idegenforgalmi kiállításra, mert népszerűsíteni szeretnénk településünket. Nem túl erős nálunk a turizmus, pedig rengeteg látnivaló lenne, a bácsi vár, a török fürdő, de a természetvilág is gazdag. Gazdasági szempontból senki nem figyelt fel ezekre az értékekre, ezen most változtatni szeretnénk – mondta el Farkas Olivér, a Bački Dvor étterem tulajdonosa.
Vajdaság gasztroturizmusa egyre fejlettebb, de még ezen a téren is akad bőven tennivaló – tudtuk meg Igor Vasilijevićtől, a Kalpak d. o. o. Vrbas tulajdonosától, aki pálinkakülönlegességeket állít elő szeszfőzdéjében. Ahogyan ők maguk is vallják: pálinkájuk élményt nyújt, ez nem berúgásra való.
– A borutak kialakítása már javában tart, viszont pálinkautak még nincsenek. Szorosabbra kellene fűzni a kapcsolatokat a termelők között, az étel- és italkülönlegességek készítőit, hogy egy izgalmas útvonalat hozzunk össze számukra. Vajdaság a gasztronómia terén sokat nyújthat a sajátos ízvilágú, hagyományos ételek és italok fogyasztásával – mondja Igor Vasiljević.
Az idegenfogalmi fejlesztések Zentát sem kerülték el, napjainkban pedig már az eredményekről számolhatunk be. A 2017-ben a turizmusból származó bevétel valamivel több mint egymillió dinár volt, tavalyelőtt ez az összeg túllépte a kétmilliót, tavaly pedig csaknem hárommillió-kétszázezer dinárt köszönhetett a község az idegenforgalomnak – tudtuk meg Kosicky Andrástól, Zenta Község Tanácsának idegenforgalmi kérdésekkel megbízott tagjától.
– Felfelé ívelő tendenciát mutat a turizmus, de sokat is dolgozunk rajta. A zentai csata mára brand lett, több mint 3000-en jártak az emléktoronyban, de még bőven van kiaknázatlan terület, ilyen a Stevan Sremac szülőháza, de azon is van még fejlesztenivaló, hogy több napon keresztül maradjanak a vendégek minálunk. A legfrissebb hír, hogy megnyertünk egy IPA-pályázatot egy krékpárút megépítésére Románia és Szerbia között, jelenleg a szerződés aláírását várjuk – mondta Kosicky András.
