2024. március 29., péntek
KOPAONIKI ÜZLETI FÓRUM

Versenyfutás a technológiával

780 euróba kerül és részletekben törleszthető a gázvezetékre való csatlakozás díja – 2025-ig 9 milliárd euró útépítésre – Szorosabbra kell fűzni a tudományt és a gazdaságot

Marko Taiš közgazdásznak, a milánói Politechnikai Kar tanárának, a Termelők Világfóruma elnökének felszólalásával indult a Kopaoniki Üzleti Fórum második napja. Az idei tanácskozás különleges vendége az ipar 0.4-ként emlegetett negyedik ipari forradalom kihívásairól, az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódásáról, a gyártási módszerek alapvető megváltozásáról tartott előadást. Ma „kulturális és szociális forradalom” zajlik, és a cégeknek, gyáraknak fel kell készülniük a változásokra – mondta Taiš, aki a szakemberhiányt tartja az egyik legnagyobb problémának. „A technológia gyorsabban fejlődik, mint az emberek. A gépek ma gyorsan elkészülnek, az emberek képzéséhez viszont évek kellenek, pedig utóbbiak felkészítése elengedhetetlen nemcsak a cégek, hanem a nemzetek termelékenységének növeléséhez is.” Taiš szerint manapság az emberek számára 10 területen különösen fontos a jártasság, ezek: a digitális írástudás, a mesterséges intelligencia, a problémamegoldás, az új technológiákkal való interakció, az interkulturális reakció, az összetett helyzetek megoldása, a kommunikációs jártasság, a nyitottság és az elme nyitottsága, valamint a gyorsaság.

A digitális forradalom kihívásairól szóló beszélgetés részvevői (Fotó: Beta)

A digitális forradalom kihívásairól szóló beszélgetés részvevői (Fotó: Beta)

Az infrastrukturális kérdésekkel és a regionális kapcsolatokkal foglalkozó tanácskozás keretében Aleksandra Damnjanović, az építészeti minisztérium államtitkára arra emlékeztetett, hogy tavaly Szerbiában 130 kilométer autópályát építettek, és három évtized elteltével sikerült befejezni a 10-es közúti folyosó mindkét ágát. A Miloš fejedelem autóút is elkészült, hátra van még a 11-es korridor részeként a Preljina és Požega közötti szakasz. Itt különösen a preljina–boljarei rész megépítése bonyolult és drága, 1,5–1,8 milliárd euróba kerül. Ezen lehet majd a leggyorsabban eljutni Montenegróba. Damnjanović elmondta: a Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát összekötő autóútnak két ága lesz, az elsőt már elkezdték, a 250 millió euró értékű Kuzmin–Sremska Rača útszakasz építése két-két és fél évet vesz igénybe. Hamarosan aláírják a Fruška gora-i korridor építésére vonatkozó üzleti szerződést is. A Szerbia 2025 elnevezésű beruházási tervben előirányzott összesen 14 milliárd euróból 9 milliárdot útépítésre költenek. Vajdaságban két új autóút megépítését tervezik, az egyik Belgrádot köti össze Nagybecskerekkel, a másik Nagybecskereket Újvidékkel.

A közvállalatok átalakításával kapcsolatos szakmai véleménycserén szólalt fel Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója, aki arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a gázvezetékre való rákapcsolódás 780 euróba fog kerülni, amiből a vállalat nyeresége mindössze 20 euró. A vezetékre kapcsolódó háztartásoknak lehetővé teszik, hogy 3–5 év alatt kamatmentesen törlesszék a csatlakozási díjat.

Bajatović a Török Áramlat földgázvezeték építése kapcsán kijelentette: nincs semmi bizonytalanság ekörül, Bulgária hozzáfogott a csövek beszerzéséhez, nagy árat fizetne azért, ha most lemondana erről a projektumról. „Minden résztvevő igyekezett a legjobb árat elérni, mi is erre törekedtünk. Egyelőre nem foglaltam le Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság számára gázmennyiségeket, mert az sokba kerül” – mondta a Srbijagas igazgatója.

Viktor Nedović, az oktatási és tudományügyi minisztérium államtitkára kijelentette: Szerbiában a rendszer egyik legjobb minőségű összetevője a tudomány, melyet azonban szorosabban kellene kapcsolni a gazdasághoz. Ha ez sikerül, Szerbia a negyedik ipari forradalom egyik győztese lehet – mondta.

– Innovációk nélkül nincs előrehaladás az üzleti életben. Biztos vagyok abban, hogy újítások nélkül egy évet elélnénk, még egyet valahogy, a harmadikat viszont meg sem érnénk – fogalmazott Vladan Lapčević, a Meter & Control vezérigazgatója. Szerinte a jövedelem 10-12 százalékát a fejlesztésbe kell fektetni.

A kopaoniki üzleti találkozó keretében Blaž Brodnjak, a Nova Ljubljanska Banka (NLB) igazgatóbizottságának elnöke sajtótájékoztatón közölte, hogy a szlovén NLB, amely a minap megvásárolta a Kereskedelmi Bankot, megtartja a belgrádi pénzintézet márkanevét, így a jövőben NLB Komercijalna banka elnevezéssel működik. „Szerbia mindig is a legvonzóbb piac volt az NLB számára” – fogalmazott Brodnjak, hozzátéve, hogy a legújabb ügylettel az NLB lesz Szerbiában a harmadik legnagyobb bankcsoport.