2024. március 28., csütörtök

Pénz és népesedés

Az ország és a térség gazdasági alakulását veszi górcső alá a Kopaoniki Üzleti Fórum

A Szerbiai Közgazdászok Szövetsége és a Mastercard cég szervezésében vasárnap este hivatalosan is megkezdődött a 27., szerb Davosnak is nevezett Kopaoniki Üzleti Fórum.

A csaknem 1300 résztvevő a minél nagyobb arányú gazdasági növekedés és a negyedik ipari forradalomra való felkészülés feltételeivel foglalkozik. A három napig tartó rendezvényen kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek az ipari fejlődésről, a Nyugat-Balkánt érintő makrogazdasági előrejelzésekről, különös tekintettel a 2030-ig terjedő időszakra. A felszólalók kifejtik véleményüket a EU-s csatlakozási folyamatok menetéről, a fenyegető migránskérdésről, akárcsak a térségünket is sújtó demográfiai alakulásokról.

Mirko Cvetković, egykori szerb kormányfő arról beszélt, hogy a népesedési kérdés nem csupán az országot, hanem az egész térséget foglalkoztatja. Egyes kimutatások szerint a Nyugat-Balkánról évente nem kevesebb mint 220 000 személy vándorol Európa valamely fejlettebb országába. Ez a szám már magában aggasztó, mert ezek szerint négyévente megközelítőleg egymillió ember hagyja el a térséget.

– A stabil dinárt a jegybank 2012-ben kezdődött „proaktív”, azaz felelősségteljes, előrelátó hozzáállása eredményezte. „Az árfolyam ma nem egyénekhez igazodik, mindenki érdekét szem előtt tartjuk. Ezt nevezem én stabilitásnak. Egyesek azt állítják, hogy mesterségesen tartjuk fenn az erős dinárt. Beavatkozásaink nélkül azonban a dinár még erősebb lenne. Az egyik legnagyobb befolyással bíró amerikai pénzügyi csoport, a JPMorgan Chase jelentése is azt tartalmazza, hogy a szerb dinár értéke reális. Egyre erősebb a szerbiai gazdasági klíma iránti bizalom, olyan légkört teremtettünk, amelyben a dinár viszonylag stabil árfolyama serkenti a beruházásokat” – szögezte le Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója a Kopaoniki Üzleti Fórum tegnapi hivatalos megnyitóján. Arról is tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a négy évvel ezelőttihez képest 80 százalékkal, vagyis 4,1 százalékra csökkentették az ún. problematikus hitelek részarányát, a legutóbbi adatok szerint pedig a dinártakarék mennyisége elérte a 83 milliárd dinárt.

Siniša Mali pénzügyminiszter arról beszélt, hogy becslések szerint 2025-re a bruttó társadalmi termék (GDP) eléri a 73 milliárd eurót, a következő évtizedben pedig megduplázódik. Ezt eredményezi a stabil gazdaságpolitika, a Szerbia 2025 program keretében 14 milliárd euróra tehető beruházások és a kedvező üzleti légkör megteremtése a külföldi befektetők számára.

Rendkívül sikeresnek értékelte a 2019. esztendőt, amelyben, mint mondta, befejeződött a pénzügyi rendeződés időszaka, és nagyarányú, 4,2 százalékos gazdasági növekedést jegyeztek.

– Ha nem vezették volna be az acélkvótákat és a pristinai vámokat, még nagyobb lett volna a bővülés. Az utolsó negyedévben jegyzett 6,1 százalékos növekedéssel az elsők voltunk Európában, az egész évivel pedig Magyarország mögött a másodikak. Az idén januárban 6,5 százalékot jegyeztünk. Szerbiának negyedik éve költségvetési többlete van, tavaly 8–15 százalékkal emelkedett a közalkalmazottak bére, decemberben az átlagbér átlépte az 500 eurós határt: 509 euró volt. 2012-ben és 2013-ban 329 eurót tett ki az átlag – emlékeztetett Mali. Bejelentette, hogy a minimálbért is évről évre emelni fogják. Az ország közadóssága most már nem éri el a GDP 50 százalékát, míg 2013-tól 2015 végéig 75 százalék körül mozgott. Szigorú ellenőrzés alatt tartják, és a Nemzetközi Valutaalap szerint is van elegendő tartalék válság esetére is. Közben folyamatosan csökken a munkanélküliségi ráta, 1996 óta tavaly volt a legalacsonyabb, 10,4 százalékos, a múlt év utolsó negyedében pedig csak 9,7 százalékos. Az utóbbi 4 évben 200 000 új munkahely nyílt – tekintette át a kormány eredményeit a miniszter, aki arra is emlékeztetett, hogy a Financial Times elismert brit gazdasági szaklap megállapítása szerint 2019-ben – erejéhez képest – a világon Szerbia

vonzotta be a legtöbb közvetlen külföldi beruházást, értékük 105 projektum keretében elérte a bruttó 3,8 milliárd eurót. Mindez kedvezően hat a kivitel alakulására is, az ország tavaly 23 milliárd euró értékben szállított árut külföldre, ez pedig a 2011-es és 2012-es értéknek a duplája.

Jan Kees Martijn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerbiai küldöttségvezetője arról beszélt, hogy legutóbb 4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak Szerbia számára, ám ez még a koronavírus terjedése előtt volt. Az emiatt előállt helyzetben újabb növekedési prognózis még nincs. A pénzintézmény az „egészséges pénzügyek” további fenntartását várja el. Tiszteletben kell tartani a pénzügyi szabályokat, a költségvetés ugyanis egyre duzzad, és ez serkenti a nagyobb fogyasztásra való hajlamot. „Még három tényezőre oda kell figyelni: az emigrációra, az infrastruktúrára és a tájékozottságra.” Annak kapcsán, hogy a szerb kormány 2025-re 900 eurós átlagbért és 430 eurós átlagnyugdíjat ígér, Martijn kiemelte: konkrét előrejelzésekről nem beszélhet, a juttatásoknak a gazdaság növekedésétől kell függniük.

Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke egyebek között kiemelte: úgy kell továbbvinni a reformokat, hogy Szerbia a 4 százalékos növekedési zónából átjusson a 6-7 százalékos bővülési övezetbe. Kitűnő hírnek tekinti, hogy az IT szektor kivitele 30 százalékos növekedést mutat, és hogy dinamikus fejlődésnek indult az innovatív vállalkozás.