2024. március 29., péntek

Az anyanyelv mint kapaszkodó

Készül az új oktatási stratégia, amelynek integrált eleme lesz a kisebbségi oktatás témaköre

A nyelvi kompetenciák fejlesztése volt a témája az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében szombaton tizenharmadik alkalommal megtartott közoktatási konferenciának. A résztvevők a témát hazai és magyarországi előadók jóvoltából több szemszögből is megközelítették, abból az alapfelvetésből kiindulva, hogy az emberi kommunikáció alapvető eszköze az anyanyelv. A konferencia második részének a kisérettségi volt a témája, míg a rendezvény bevezetőjében a hallgatóság visszatekintett az ÉMPE tavalyi tevékenységére. A rendezvényt a szerbiai oktatási minisztérium és Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

2007-ben szervezték meg első ízben a közoktatási konferenciát, hogy a vajdasági magyar pedagógusok saját anyanyelvükön jussanak új ismeretekhez

2007-ben szervezték meg első ízben a közoktatási konferenciát, hogy a vajdasági magyar pedagógusok saját anyanyelvükön jussanak új ismeretekhez

Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének jubileumi évében ez az első, a szakmai továbbképzést szavatoló rendezvény – emelte ki köszöntőjében De Negri Ibolya elnök. A folytatásban emlékeztetett arra, hogy 2007-ben abból a célból szervezték meg első ízben a közoktatási konferenciát, hogy a vajdasági magyar pedagógusok saját anyanyelvükön jussanak új ismeretekhez a hivatásuk gyakorlásakor, és rámutatott, hogy a pedagógusok számára a tudás átadása és a nevelés mellett a folyamatos szakmai megújulás is kiemelkedő feladat. A konferencia témájához kapcsolódóan De Negri Ibolya kiemelte: „Az anyanyelvi kommunikáció magába foglalja a fogalmak, továbbá a gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését, értelmezését, megőrzését, és alkotó nyelvhasználatot tesz lehetővé az oktatásban, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, valamint a családi és a társas életben. Beszéljünk magyarul, használjuk és ápoljuk anyanyelvünket, mert anyanyelvünkben is őrizzük gyökereinket, szellemiségünket, magyarságtudatunkat.”

Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke felszólalásában a magyar nyelv iránti tiszteletét kifejező George Bernard Shaw ír írót idézte, majd megjegyezte: „Az anyanyelvünket tanulmányozó »idegen« átérezte és megértette, hogy milyen drága kincs birtokában vagyunk, illetve milyen anyanyelv tesz bennünket kiemelkedővé, különlegessé és dicsővé. Az a nemzet, amelyik ilyen gazdag szókinccsel és grammatikával rendelkező nyelven gondolkodik, érez és cselekszik, az minden körülmény között képes ki- és felemelkedni” – tette hozzá Jerasz Anikó, majd arra emlékeztetett, hogy az anyanyelv szabályrendszerének pontos elsajátítása a tanulás sikerességének és a továbbtanulásnak, valamint a szakmaválasztásnak és a szakmában elért sikereknek az alapja. Jerasz Anikó szavai szerint ezáltal lehet jobban megérteni, illetve gyorsabban megtanulni az idegen nyelveket, amelyek birtokában gazdagabb és sikeresebb lehet az egyén.
Halasi Ágnes, az oktatási minisztérium tanácsosa a szerbiai oktatással kapcsolatos időszerűségekről számolt be. Elmondta, hogy már megkezdődött a konzultációs folyamat a 2020 és a 2030 közötti időszakot felölelő oktatási stratégia elkészítése céljából. A szerbiai oktatás jobbá tételének az alapelveit és céljait csokorba fogó dokumentum feltehetőleg az év végén kerül elfogadásra. Az egyik alapvető cél az alkalmazható tudás elsajátítása alapfeltételeinek a megteremtése – emelte ki Halasi Ágnes, aki szerint e cél megvalósításának alapfeltételei egyebek mellett a tanárok motiváltsága, valamint megbecsültsége, továbbá az iskolák megfelelő felszereltsége, valamint az, hogy a diákok jól érezzék magukat az iskolában. A minisztérium olyan oktatási rendszer kialakításán munkálkodik, amely az egyén igényeit összehangolja a gazdasági, a szociális és a kulturális igényekkel – derült ki a folytatásban. Az oktatási tárca szeretné elérni, hogy a diákok úgy kerüljenek ki az általános és középiskolákból, hogy értelmezni tudják az olvasottakat – mondta Halasi Ágnes, rámutatván, hogy egyebek mellett a PISA-felmérés is azt bizonyítja, hogy a diákok nem tudják alkalmazni a megtanultakat, azaz a megszerzett információkat nem tudják felhasználni a problémák megoldásakor. A változásnak azt kell elősegítenie, hogy a hangsúly ne a tananyag reprodukálásán legyen, hiszen a gyermekeknek gyakran fogalmuk sincsen, hogy mit jelent az, amit fejből megtanultak. Halasi Ágnes értékelése szerint az említett cél megvalósításának az eszköze a tanárok szabadságának és az iskolák autonómiájának a növelése.


– Fontos kiemelni, hogy az új oktatási stratégiában a kisebbségi nyelven folyó oktatás az állami oktatás integrált része lesz. Eddig volt az országos oktatási stratégia, később elkészítették a nemzeti kisebbségekre vonatkozót, most utóbbit integrálják a programba. Ez remélhetőleg pozitív változást eredményez például a nemzeti kisebbségek számára kiadott tankönyvek jellemző késésének tekintetében. A stratégiában kiemelt szerepet kapnak a tehetséges gyermekek. Az elmúlt napok egyik legjelentősebb újdonsága, hogy megjelent a tankönyvek új katalógusa. Ez tartalmaz minden, a következő tanévre jóváhagyott tankönyvet. A katalógus az első, második, harmadik, ötödik, hatodik és hetedik osztályok vonatkozásában az új tankönyveket tartalmazza, a negyedik és a nyolcadik osztályokban pedig a régi tankönyveket kell használniuk a pedagógusoknak. A várható változások okán feltehetőleg augusztus végén új katalógus jelenik meg, ebben már minden tankönyv benne lesz – taglalta Halasi Ágnes.
Az oktatási minisztérium tanácsosa a folytatásban az óvodai nevelés és oktatás reformjára is kitért, megjegyezvén, hogy ez teremti meg az alapját a projektoktatásnak. Mint kiderült, az óvodákra vonatkozólag az a cél, hogy gyerekközpontúak legyenek, és vegyék figyelembe a gyerekek képességeit és igényeit.
A kisebbségi oktatás másik fontos témája a szerb nyelv megfelelő elsajátítása – emelte ki a folytatásban Halasi Ágnes. Szerinte e téren már eddig is hatalmas változások történtek, ám még van tennivaló, a szerb nyelv oktatásának differenciálttá kellene válnia. A tanácsos végül a megfelelő, a hatalom minden szintjén jelenlevő magyar érdekképviselet fontosságát is kiemelte, rámutatva azokra az előnyökre, amelyek az oktatás területén abból származtak, hogy Vicsek Annamária államtitkári tisztséget tölt be az oktatási minisztériumban.