Új krikettstadionban mutatkozott be első indiai útján az amerikai elnök. Ahmedabadban, ahol erre a hétre időzített kétnapos látogatását kezdte rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be. Az utcákra tízezernél is több rendőrt, köztük tevés járőröket vezényeltek. A hatóságok még arra is ügyeltek, hogy Donald Trump csak a szépre emlékezzen ahmedabadi kiruccanásából, ezért a helyi nyomornegyedet két méter magas fallal takarták el a külvilágtól.
Első hivatalos indiai útját másutt is igyekeztek széppé varázsolni a vendéglátók. Így Agrában, a Tádzs Mahal környékén, majd a fővárosban, Újdelhiben is, ahol tárgyalt Narendra Modi hindu nacionalista kormányfővel. Meg is dicsérte vendéglátója munkásságát, Indiát pedig olyan országként írta le, amely „büszkén bátorítja a szabadságot, az egyéni jogokat, s a törvény uralmát”, ráadásul minden ember méltóságát is tiszteletben tartja.
Modi számára Trump látogatása fontos politikai támaszt jelent. Indiában ugyanis már hónapok óta tüntetnek a kormányfő diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek tartott intézkedései ellen. Az elégedetlenségi hullámot az állampolgársági törvény módosítása váltotta ki. Az új jogszabály gyorsított állampolgárságot kínál a szomszédos országokból érkezett nem muszlimoknak. A hindu nacionalista kormánypárt, a BJP szerint a döntéssel az Indiába menekült üldözötteken szeretnének segíteni, a csaknem 200 milliós helyi iszlám közösség azonban úgy véli: a törvény elfogadhatatlan, mert az állampolgárságot néhány favorizált valláshoz köti, miközben a muszlimokat marginalizálja.
Trump aligha foglalkozott az etnikai-vallási törésvonalak mentén kialakult indiai feszültséggel, amely gyakran erőszakba csap át a tüntetéseken. Számára India gazdasági-kereskedelmi és geopolitikai szempontból fontos.
Ez aligha meglepő, hiszen a világ egyik legnagyobb piacát látja az 1,35 milliárd lakosú országban. És olyan partnerként tekint rá, amelyet a Kína elleni hadjáratába akar bevonni.
Modi miniszterelnöksége alatt a kétoldalú katonai együttműködés is erősödött. Jó ideje már indiai katonai bázisok állnak az amerikai harci gépek és hadihajók rendelkezésére. (Elsősorban üzemanyag feltöltés és műszaki javítások céljára.)
A katonai együttműködés bővülésére utal az is, hogy tavaly novemberben a bengáli-öbölben megrendezték az első indiai–amerikai közös hadgyakorlatot, majd decemberben a két ország kül- és védelmi miniszterei találkoztak Washingtonban, immár másodszor.
Néhány hónappal korábban pedig Trump fogadta Modit. Már akkor is felkerestek egy stadiont: szeptemberben texasi futballstadionban jelentek meg a nyilvánosság előtt, mintegy jelezve: új fejezet kezdődik az USA és a világ második legnépesebb állama történetében.
Washington legalábbis ezt szeretné. Ázsiában ugyanis nagy szüksége van egy erős szövetségesre Kínával szemben. Főként ezért szervezték meg Modi múlt évi vizitjét is az USA-ba és Trump minapi látogatását Indiába, ahol a BJP hívei úton-útfélen meg is éljenezték. A Fehér Ház a rivális Kínával szemben egyfajta ellensúlyként szeretné felhasználni Indiát. Szándéka némi ellenállásba ütközik Újdelhiben, de nem akkorába, mint korábban. Modi hatodikévetartó miniszterelnöki megbízatása óta ugyanis igyekszik növelni politikai és katonai befolyását Ázsiában, amihez neki sem árt egy kis külső segítség. Kínát riválisnak tartja, így inkább Washingtontól remél támogatást célja megvalósításához.
Az USA stratégiai partnerségre törekszik Indiával, hiszen Ázsia-politikáját már nem az oroszellenesség határozza meg, hanem Kína megfékezése, visszaszorítása, mert számára már ez az ország jelenti a fő ellenfelet. Vele szemben kívánja felhasználni szövetségesként Indiát, amelynek népessége hamarosan felülmúlhatja Kínáét, gazdasága pedig idővel utolérheti, de legalábbis megközelítheti a kínait. Mindketten tehát azt a bizonyos másikat (Pekinget) figyelik, és igyekeznek megzabolázni.
Az Egyesült Államok érdekelt az indiai hadsereg megerősítésében is. India eddig Oroszországtól szerezte be hadfelszerelésének jó részét, ám ezentúl valószínűleg egyre többet költ majd amerikai fegyverekre is. Trump hárommilliárd dollár értékű szerződéssel tért haza, amelynek értelmében harminc amerikai katonai helikoptert szállítanak Indiának. Washington abban bízik, hogy ez csak a kezdet. Újdelhi is számít további amerikai fegyverekre. A tervek szerint a közeljövőben hat tengeri járőr repülőt szerez be az USA-ból (1,8 milliárd dollárért), harminc felfegyverzett drónt (2,5 milliárd dollárért) és tizenhárom tengeri fegyverrendszert (1,02 milliárd dollárért).
A közeledés és a katonai együttműködés erősítése, valamint a Trump 38 órás indiai látogatása idején tapasztalt lakossági lelkesedés ellenére a két ország érdekei több területen is ellentétesek, álláspontjaik lényegesen különböznek egymástól. Erre utalhat az is, hogy még mindig nem sikerült szabadkereskedelmi egyezményt kötniük, jóllehet már tavaly jelezték: hamarosan megszületik a megállapodás.
A nézetletérések miatt 2019-ben vámokat vezettek be egymás termékeinek egy részével szemben. Washington azzal indokolta a lépést, hogy le akarja csökkenteni India évi bő 23 milliárd dolláros kereskedelmi többletét a kétoldalú áruforgalomban.
A pesszimisták szerint ez biztos előjele annak, hogy Kína után Indiával is kereskedelmi háborúba keveredhet az Egyesült Államok.
