2024. április 25., csütörtök

Ankara visszavág

A török sereg megtorló akciójában sok szíriai katona halt meg

Hulusi Akar török védelmi miniszter arról számolt be, hogy a válaszcsapásban „ártalmatlanították” a damaszkuszi kormánycsapatok 329 katonáját, 23 tüzérségi állását, 23 harckocsiját, 10 páncélozott járművét, öt helikopterét, öt lőszerszállító teherautóját, három lőszerraktárát, egy parancsnoki épületét, továbbá egy SA–17 és egy SA–22 típusú légvédelmi rendszerét. Hozzátette: a válaszcsapás a tervnek megfelelően folytatódik.

Bombabecsapódások nyomán füstoszlopok emelkednek a magasba az Idlíb tartománybeli Szarakueb közelében (Fotó: AP via Beta)

Bombabecsapódások nyomán füstoszlopok emelkednek a magasba az Idlíb tartománybeli Szarakueb közelében (Fotó: AP via Beta)

Akar visszautasította az orosz védelmi tárca azon pénteki közlését, miszerint az előző nap elesett török katonák szíriai ellenzéki egységeinek tagjai voltak, amikor a kormányerők tüzébe kerültek. Azt állította, a török egységek körül nem volt fegyveres csoport, amikor a támadás érte őket. Hangsúlyozta: a támadás annak ellenére következett be, hogy Ankara a török egységek pozícióiról előre egyeztetett a terepen tartózkodó orosz illetékesekkel, és annak dacára folytatódott, hogy az első lövést követően a török fél újra figyelmeztette őket.

Mindazonáltal a török álláspont szerint a török katonák légicsapásokban vesztették életüket, és nem szárazföldi tűzharcban. Az orosz védelmi minisztérium közleményében tagadta, hogy légiereje csapást mért volna a környékén. Ezzel párhuzamosan az NTV török hírtelevízió pénteken szintén az orosz védelmi tárca egy közleményére hivatkozva azt jelentette, hogy Moszkva állítása szerint szíriai harci gépek hajtottak végre csapásmérést ott, ahol török katonáknak nem kellett volna lenniük.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő pénteki közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a török hadsereg nemcsak Idlíbben, hanem Szíria más térségeiben is lőtte a szíriai célpontokat.

Nyilvánítsák repüléstilalmi övezetté Idlíbet

Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója pénteki Twitter-üzenetében arra szólította fel a nemzetközi közösséget, védje meg a harcok dúlta, szíriai Idlíb tartományban tartózkodó civileket, és nyilvánítsa repüléstilalmi övezetté Idlíbet.

Altun leszögezte: a korábbi asztanai folyamat másik két résztvevője, Oroszország és Irán, amely a damaszkuszi rezsim lépéseiért vállalt felelősséget, teljesen megbízhatatlanná válik, ha nem teljesíti Idlíbben az erőszak megfékezésére vonatkozó kötelezettségeit.

„Hónapok óta civilek millióit bombázzák a levegőből. Az infrastruktúra, iskolákat és kórházakat is beleértve, a rezsim rendszeres célpontja. Népirtás megy végbe lassan a szemünk előtt” – fogalmazott Altun. Hozzátette: „Damaszkusz évek óta előnyt kovácsolt a nemzetközi csendből a bűntetteivel szemben. Sorsára hagyni Idlíbet azt jelenti, hogy valóra válik a rezsim álma. Demográfiai és etnikai tisztogatást hajtanak végre a térségben. Nem nézhetünk félre!”.

Ibrahim Kalin elnöki szóvivő pénteki nyilatkozatában leszögezte: az idlíbi helyzet túlment minden határon. A nemzetközi közösségnek megálljt kell parancsolnia a Szíriában zajló humanitárius válságra”.

Török katonai konvoj vonul Idlíbnél kelet felé (Fotó: AP via Beta)

Török katonai konvoj vonul Idlíbnél kelet felé (Fotó: AP via Beta)

Erdoğan és Putyin forró dróton

A szíriai helyzetről egyeztetett telefonon a török és az orosz elnök pénteken – jelentette a Kreml sajtószolgála. A Recep Tayyip Erdoğan által kezdeményezett megbeszélés során Vlagyimir Putyin aggodalmát fejezte ki az Idlíb tartományban kialakult helyzet súlyosbodása miatt, és arra szólított fel, hogy az orosz és a török fél fokozza együttműködésének hatékonyságát. Mindketten hangsúlyozták, hogy pótlólagos intézkedéseket kell tenni az észak-szíriai helyzet normalizálására. Megállapodásra jutottak arról, hogy fokozzák a tárcaközi párbeszédet, és a közeljövőben találkozót tartanak a legmagasabb szinten.

NATO: a harcok leállítására szólította fel a Moszkvát és Damaszkuszt

A NATO a harcok leállítására szólítja fel Oroszországot és a szíriai kormányerőket, valamint szolidaritását és támogatását fejezi ki Törökországgal – jelentette ki az euroatlanti szövetség főtitkára Brüsszelben pénteken, a NATO-tagországok nagyköveteinek Törökország kérésére tartott rendkívüli tanácskozását követően. Jens Stoltenberg kijelentette, a szövetségesek arra szólítják fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és segítsék elő az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét.

Brüsszel komoly háborútól tart

Az Európai Unió komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Szíriában jelentős nemzetközi katonai konfliktus kirobbanásának kockázata alakult ki” – írta pénteki Twitter-üzenetében Josep Borrell, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, hangsúlyozva, az EU „a biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges valamennyi intézkedést megfontolja”. Kiemelte, hogy azonnal véget kell vetni a katonai akcióknak a helyzet elmérgesedésének elkerülése érdekében.

Az egész régió számára rendkívül veszélyes helyzetet teremthet a katonai konfliktus elmérgesedése 

 – jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője az uniós testület szokásos péntek déli sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva: a katonai fellépés civilek millióinak évek óta tartó szenvedését fokozza, menekültek újabb hullámainak megindulásához vezethet, további nyomást gyakorolva Törökországra és más országokra egyaránt – mondta Stano.

Athén és Szófia megerősíti határvédelmét

Görögország és Bulgária bejelentette, hogy megerősíti a Törökországgal közös szárazföldi és tengeri határainak védelmét, válaszul arra, hogy Ankarában közölték: Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni az összecsapások miatt útnak indult menekülteket.

Azt, hogy Ankara már nem tudja feltartóztatni a menekülőket, Ömer Çelik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője nyilatkozta, emlékeztetve arra, hogy már korábban közölték, befogadókapacitásaik megteltek, nem bírnak el egy újabb menekülthullámot. Ankara menekültpolitikája nem változott, de már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket – közölte Çelik, hozzátéve: konkrét támogatást akarnak látni az EU-tól.

Nyitókép: Az Ankara támogatta szíriai ellenzéki fegyveresek tarackágyúból tüzelnek az Idlíb tartománybeli Neirab közelében (Fotó: AP via Beta)