2024. március 29., péntek

A távolságok

Bemutatták Belgrádban Szabó Magda Pilátus című regényének szerb nyelvű fordítását

Szabó Magda főhősei a regényeiben általában nők, akik nem mindig pozitív hősök, ugyanakkor rendkívül alaposan megformált karakterekről van szó, amivel nem is annyira olvasóként, mint műfordítóként szembesül az ember, mutatott rá Čudić Marko műfordító, Szabó Magda Pilátus című regénye szerb nyelvű fordításának könyvbemutatóján Belgrádban, a Collegium Hungaricumban.

Szabó Magda egyike azoknak az íróknak, akinek regényeit Magyarországon mindenki olvassa, vagy ha nem is olvassák, legalább egyet láttak azokból a filmekből, vagy színházi előadásokból, amiket a regényei alapján készítettek, emelte ki a könyvbemutató elején Szentgyörgyi Klára, a Collegium Hungaricum igazgatónője.

Mint arra a könyvbemutató során rámutattak, nem csak Magyarországon oly népszerű, Szabó Magda egyike azoknak az íróknak, akiknek műveit a legtöbbet fordították. Ljubica Pupezin, az irodalmi est moderátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is szívesen fordítják az írásait, de a szerb közönség számára sem ismeretlen, hiszen több regényének fordításával is találkozhattak az olvasók.

Mint arra Nataša Anđelković könyvkritikus rámutatott, a Pilátus című regény számos olyan témát megnyit, amelyek, habár a könyv a hatvanas években íródott, mégis időtállók, így a műben szereplő érzelmi viszony, valamint az a szál, amely a szülő-gyermek kapcsolatának alakulását mutatja az idő múlásán keresztül. Szabó Magda e könyvében szociális, generációs és érzelmi kérdésékkel foglalkozik, olyan társadalmi normákat feszeget, amelyek a vidéken és a nagyvárosban élő emberek közti különbségekre mutatnak rá.

Ennek kapcsán adta meg Čudić Marko is a szerb nyelvű könyv címének magyarázatát, miszerint bár Szabó Magda Debrecenben született és korán elhagyta szülővárosát, az ott kapott protestáns nevelés kitűnik a karakterek megformálásában, a regényében felvetett kérdésekben. A regény szerb nyelvű fordítása így a Daljine (Távolságok) címet kapta, utalva nemcsak a kisváros és a főváros (Budapest) közti távolságra, hanem az emberi viszonyokban felfedezhető eltávolodásra is.