Két év múlva a nagyérettségi váltja fel az egyetemi felvételi vizsgát Szerbiában. Az előkészületek már zajlanak, így idén májusban 10 hároméves szakközépiskolában, 50 gimnáziumban, 3 művészeti középiskolában és 40 négyéves szakközépiskolában tesznek próbajelleggel nagyérettségi vizsgát a diákok.
Az oktatásügy e jelentős újdonságával kapcsolatos konferencia megnyitóján Mladen Šarčević oktatási miniszter elmondta, a nagyérettségi projektumát öt évvel ezelőtt kezdték el, azóta folyik annak előkészítése. Szavai szerint a diákok nem fognak érettségizni is és a felsőoktatási intézményekben felvételi vizsgát is tenni, hanem a nagyérettségi veszi majd át ennek a két tudásfelmérőnek a szerepét. Rámutatott ugyanakkor, hogy ehhez a nagyérettségihez igazítják majd az oktatást a tanterv módosításán és a képzéseken keresztül.
– A középfokú és a felsőszintű oktatás szoros együttműködésére van szükség, habár úgy tűnt az elején, hogy ez áthidalhatatlan pont. De minkét fél belátta, hogy a diákok érdeke diktálja ezt a fellépést – hangsúlyozta az oktatási miniszter.
Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmi változások megkövetelik, hogy az oktatás velük együtt változzon, fejlődjön. Az oktatásnak segítenie kell a fiataloknak abban, hogy könnyebben és gyorsabban tudjanak alkalmazkodni a világban megjelenő innovációkhoz. Így az EU szerbiai delegációja a kezdetektől együttműködik az oktatási minisztériummal, hogy az oktatási rendszert az alapjaitól változtassa meg. Vagyis három éve részletes reformok indultak el, az újítások nagyon fontos része a nagyérettségi.
Két év múlva már „élesben” (Gergely Árpád illusztrációja)
Arról, hogy a nagyérettségi hogy néz majd ki, Aleksandar Pajić, a miniszter középiskolai oktatással megbízott tanácsadója számolt be. Rámutatott, hogy háromféle nagyérettségit szeretnének bevezetni. Az egyik, az úgynevezett általános nagyérettségi a gimnáziumokat érintené, a másik a művészeti középiskolákat, a harmadik pedig a szakérettségi, amelyeket a szakközépiskolákba vezetnek be. Mindhárom esetében az anyanyelv a kötelező tantárgyak közé tartozik majd, illetve kötelező lenne a matematika, vagy bizonyos esetekben például a társadalmi-nyelvi gimnáziumokban az idegennyelv, illetve a szakközépiskolában a szaktantárgyak egyike. A két kötelező tantárgy mellett választott tantárgyból is érettségizni kell, ez általában olyan tantárgy lesz majd, amelyeket a célba vett felsőoktatási intézménybe való beiratkozás megkövetel.
Pajić rámutatott, az elmúlt években számos logikátlan lépésnek lehettünk szemtanúi, például amikor villamossági technikumból iratkozott valaki a jogi karra. A nagyérettségi célja az, hogy a gimnáziumokba irányítsa azokat, akik mindenképpen egyetemen szeretnék folytatni a tanulmányaikat, szakközépiskolába pedig azokat, akik szakmát szeretnének tanulni, vagy a saját szakirányukon szeretnék folytatni a tanulmányaikat. Így például a nagyérettségi jelenleg arra nem irányoz elő lehetőséget, hogy szakközépiskola után a gimnáziumi általános nagyérettségit tegye le a diák, jelenleg még nem gondolkodnak a rendszeren belüli átjárhatóságról, de miután az idén sor kerül az első kísérleti projektumra, mégpedig májusban, az igényeket mindenképpen figyelembe fogják venni. Ebben az évben a próba-nagyérettségin csupán néhány gimnázium és középiskola vesz részt, de 2021 májusában már minden középiskola bekapcsolódik, azzal, hogy „élesben” az első nagyérettségire 2022-ben kerül sor.
Miután a konferencia a nemzetközi tapasztalatok cseréjét célozta meg, a jelenlevők megtudhatták, hogy működik a nagyérettségi Horvátországban, Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban is. Ezek az államok különböző oktatási rendszerrel rendelkeznek és a nagyérettségi bevezetése kapcsán is különböző tapasztalatik vannak. A többségük esetében ez jelenti egyben a tanulmányok egyetemen való folytatásának előfeltételét. És amíg Horvátországban csak azok teszik le a nagyérettségit, akik tovább szeretnének tanulni, azzal, hogy a gimnáziumokban ez kötelező, Szlovéniában például nem ismerik el a középiskolát sem, ha nem rendelkezik a diák nagyérettségi vizsgával. Mindkét esetben a külső osztályozást tartják fontosnak, illetve a biztonsági intézkedéseknek is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Amíg Horvátországban januártól májusig dolgozzák ki az érettségi feladatokat, Szlovéniában két évre előre legyártott és biztonsági csomagolásba helyezett feladatsorral rendelkeznek. Csakúgy mint Lengyelországban, ahol három évig tart egy-egy érettségire való felkészülés, vagyis az idei érettségitesztek már három évvel korábban készen voltak. Lengyelországban a nagyérettségit nem osztályozzák, pontszámokat adnak, amelyek jelzik a tudásszintet az egyetemek felé. A nagyérettségin az alapkövetelmény, hogy a tanuló a kötelező tantárgyakból elérje a pontszámok legalább 30 százalékát. Csehországban egyelőre a nagyérettségi nem hozta meg a várt elvárásokat, hiszen sok esetben az egyetemek nem ismerik el az eredményeket, így felvételi vizsgához kötik a beiratkozást, és az utóbbi évben jelentős mértékben csökkent azok száma, akik egyetemen vagy főiskolán folytatják a tanulmányaikat. Csehországban így az oktatási rendszer újraértelmezésén, javításán és módosításán dolgoznak most.
Nyitókép: Két év múlva már „élesben” (Gergely Árpád illusztrációja)
