Az embereknek a 21. századra meg kell tanulniuk a környezettel összhangban élni, az energiatékozlással pedig komoly sebeket ejtettünk a bolygónkon. A fejlett nyugati országok közül már többen felzárkóztak a környezettudatos élethez, az energetikai tranzícióban pedig Szerbiának is részt kell vennie. Az olyan kérdésekre mint a miért, a hogyan, a miből, mindenki választ kaphatott szerdán illetve csütörtökön délelőtt Újvidéken.
A legjelentősebb energiaügyi fórum Vajdaságban már évek óta a Nemzetközi Energetikai és Befektetési Napok elnevezésű, kétnapos rendezvény, amely az érdeklődök előtt szerdán délelőtt nyitotta meg kapuit. A nemzetközi fontosságú esemény már kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a tartományi energiaügyi titkárságnak, a Közép-európai Fejlesztési Fórumnak (CEDEF) és az Újvidéki Vásárnak a szervezésében.
Átvágják a szalagot
– A konferencia fő kérdése, hogyan termeljen Szerbia elegendő energiát mindenki számára kedvező áron, a természeti környezet károsítása nélkül – hangzott el a megnyitón Slobodan Cvetkovićtól, az Újvidéki Vásár igazgatójától.
Kilenc országból érkeztek a fórumra nemzetközi szaktekintélyek az energiagazdálkodás területéről. Az érdeklődők olyan témákról hallhattak előadásokat mint a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság finanszírozási modelljei, a gyorsan növő energianövény-termesztés, valamint az energiahatékonyság jelentősége az építkezésben.
– Újvidék már régóta felismerte az energetika jelentőségét – mutatott rá Miloš Vučević, Újvidék polgármestere. Az energiaellátás mind fontosabb és égetőbb nemzetközi témává válik az idő előrehaladtával, Szerbiának pedig nincs késlekednivalója.
Đorđe Milićević, a tartományi kormány alelnöke arról beszélt, hogy a tervek szerint ebben az évben Szerbiának az elhasznált energia 20 százalékát megújuló forrásból kell nyernie, ehhez jelentősen hozzájárulnak a Vajdaság területén felállított szélerőművek, Alibunár, Kúla, Versec, Zychyfalva (Plandište), Versec, Kevevára (Kovin) és Antalfalva (Kovačica) településeken. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank segítségével elkészült Vajdaság Autonóm Tartomány energetikai felhasználási atlasza is. Ehhez a munkához 81 középület energiaellátásának elemzését vették alapul.
– Az eredmények azt mutatják, hogy a javasolt intézkedések gyakorlati alkalmazásával csaknem 60 százalékkal csökkenthető az energiafogyasztás, de ezek a változtatások a környezetszennyezés mértékét is csillapítják majd – mondta az alelnök.
Ennek eredményeként a tartomány közintézményeiben az év folyamán több helyen is energiatakarékos megoldások valósulnak meg, egyes középületek napelemekkel gazdagodnak, de a megvilágítás terén is változások várhatók.
Az ország törekvése az energiatakarékosság irányába az Európai Zöld Megállapodás nemzetközi egyezménynek is köszönhető, amit Szerbia is aláírt a múlt év végén. Ez több céget, intézményt de akár magánszemélyt is érint majd, akárcsak az, hogy az Európai Bizottság márciusban meghozza az első klímatörvényt. Az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz a cégeknek, vállalkozóknak pontosan meghatározott szabályozási előírásokra és támogatási keretre lesz szükségük.
Az Európai Zöld Megállapodás terve a balkáni térségre öt pontot foglal magába. Az első a szennyező anyagok kibocsátásának visszaszorítására vonatkozik, a második a hulladék újrafeldolgozására, a harmadik biodiverzitásra, illetve a természeti környezet felújítására, a negyedik a jobb minőségű életkörnyezet elérésére, az ötödik pedig a mezőgazdaság és állattenyésztés további, fenntartható működésére.
Az előcsarnokban hibrid és elektromos gépjárműveket lehetett megtekinteni és vásárolni
– Az elmúlt húsz évben Szerbia 400 millió eurót kapott az Európai Uniótól környezetvédelmi célok megvalósítására. Az elkövetkező napokban fejezzük be egy új támogatási csomag előkészítését, amelynek értelmében az ország 80 millió eurót kap a környezetvédelem fejlesztésére, ami szükséges a zöld megállapodás feltételeinek betartásához – monda el Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője.
A klímaváltozást szó szerint a bőrünkön érezhettük az idei pokoli meleg tél során. Február első hetében az antarktiszi kutatóállomások 20 fokot mértek, amire eddig soha nem volt példa. A klímaváltozás az emberi tevékenység, jelentős mértékben a szén, gáz, kőolajégetés következménye. Szerbia azok közé az országok közé tartozik, amelyekben a szennyezőanyag-kibocsátás nagyon magas.
– A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kutatási eredményei alapján Szerbia négyszer több energiát fogyaszt a termelés során, mint az Európai Unió többi tagállama. A legnagyobb energetikai átszervezésekre tehát a termelőiparban van szükség. Ez hosszú távon költségkímélő hatású lenne, és a természeti környezettel is tisztességesebben bánnánk – monda el Francine Pickup, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) állandó megbízottja.
A rendezvényen az egész napos előadások mellett kiállítás is volt, ezen az érdeklődők megismerkedhettek olyan cégekkel és forgalmazókkal, amelyek/akik az energiahatékonyságot szolgáló eszközök forgalmazásával vagy készítésével foglalkoznak. Az előcsarnokban a szervezők autóparkot rendeztek be, ahol hibrid és elektromos gépjárműveket lehetett megtekinteni és vásárolni is. Az ökológiai tudat elmélyítését a szervezők egy képkiállítással szerették volna ösztönözni.
A Nemzetközi Energetikai és Befektetési Napok rendezvény csütörtökön délben zárja kapuit.
