Kabul abban bízik, hogy a héten akár 80 százalékkal is csökkenhetnek az afganisztáni erőszakcselekmények, Washington pedig arra számít, hogy a hétvégén sikerül tartós békemegállapodást aláírnia a tálibokkal. A Fehér Ház reményei szerint az egyezség részét képezné az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból, amiért cserébe a kabuli kormány ellen harcoló tálibok biztonsági garanciákat adnának.
A békekötési tárgyalások fejleményeiről tájékozódik a helyi napilapból egy kabuli (Fotó: AP via Beta)
Az optimizmusra az ad okot, hogy február 22-én életbe lépett az az egyhetes fegyverszünet, amelyben az Egyesült Államok vezette nemzetközi és az afgán haderő állapodott meg a tálibokkal. Az aláírást hetekig tartó tárgyalások előzték meg.
Bár a tűzszünet meghiúsulhat, Washington inkább arra készül, hogy a feszültségcsökkentési időszak végén, vagyis február 29-én megköti a megállapodást a tálibokkal. A tervek szerint erre Katar fővárosában, Dohában kerítenének sort. A tálibok jelezték: rajtuk nem múlik.
Ha valóban sikerül megegyezni, megkezdődhet a tárgyalás Kabul és a lázadók között is a háború lezárásáról. A fanatikus tálibok eddig erre nem voltak hajlandóak. Arra hivatkoztak, hogy az afgán kormány az USA bábja, s ezért nem egyezkedtek vele.
A Fehér Ház arra számít, hogy az afgánok egymás közti tárgyalássorozata mindjárt az amerikai–tálib egyezmény aláírása után megkezdődik. Az amerikai külügyminiszter szerint a megbeszélések célja a teljes és tartós tűzszünet elérése, illetve Afganisztán politikai jövőképének felvázolása. Mike Pompeo úgy véli, hogy az eddigi eredmények reménykeltőek, és a béke valós lehetőségével kecsegtetnek. Pompeo és Zalmay Khalizad amerikai főtárgyaló egyúttal felszólította az afganisztániakat, hogy ragadják meg a lehetőséget és vessenek véget a háború gyötrelmeinek.
A Trump-kormányzat és a tálibok képviselői 2018-ban kezdtek tárgyalni Katarban, s tavaly szeptemberben már készen is állt egy – elvben mindkét félnek megfelelő – tervezet, amely azonban az utolsó pillanatban meghiúsult. Donald Trump amerikai elnök ugyanis megszakította az alkufolyamatot. Pedig előtte vendégül látta a tálib vezetőket, s közösen jelentették be az USA történetének leghosszabb (csaknem 18 éve tartó) háborúját lezárni hivatott megállapodást.
A párbeszéd megfeneklése után rekord méreteket öltött az erőszak Afganisztánban, ahol 2010 óta a tavalyi utolsó negyedév volt a legvéresebb. Ebben a három hónapban a szélsőségesek 8204 alkalommal támadtak civilekre vagy katonákra; a merényletek többségét tálibok követték el, de más iszlamista csoportok is részt vettek az öldöklésben.
A békefolyamat mégsem omlott össze végleg. A párbeszéd 2019 végén folytatódott, és azóta sikerült eljutni a kitörési pontot jelentő jelenlegi egyezségig, illetve egyhetes tűzszünetig.
A jelek szerint a szembenállók érdekeltek a béke megteremtésében, illetve a háború befejezésében. Afganisztánt ugyanis óriási veszteségek érték a 2001 óta tartó (legújabb) háborúban, amelyet az amerikaiak kezdtek. Csak az elmúlt tíz évben több mint százezer polgári személy sebesült vagy halt meg az országban. Az afganisztáni ENSZ-misszió legalábbis így tudja.
