Megérkezett ma délután az országba az orosz Pancir–SZ1E orosz fejlesztésű önjáró légvédelmi harcjármű-kontingens második szállítmánya is. Az irányított rakétákból és gépágyúkból álló légvédelmi fegyverzetet az Oroszország és Szerbia közötti 2019-ben aláírt egyezmény keretében szerezte be Belgrád. Az újabb „csomagot” is egy Antonov An–124 Ruszlan repülőgép szállította Batajnicára, a Milenko Pavlović Katonai Repülőtérre, ahogyan az szombaton, az első küldemény megérkezésekor is történt. Nem pontosították, hogy mikor érkeznek a további szállítmányok, a megállapodás a fegyverzet hat elemének beszerzéséről szól, annyit lehet tudni, hogy a közeljövőben várható a fennmaradó részek leszállítása is. Az üzlet értékéről nem esett a nyilvánosság előtt szó, tudni lehet azonban, hogy egy rendszer piaci áron 13 millió eurót ér, Batajnicára pedig hat érkezik majd összesen.
Az orosz fegyverzet beszerzése miatt Szerbiát kritikákkal illeték az Egyesült Államok és az Európai Unió egyes politikusai is. Aleksandar Vučić államfő azonban úgy vélekedett, hogy egy fontos védelmi mechanizmusnak a részét képezi az orosz szállítmány, a régióban senki sem rendelkezik Pancir harcjárművekkel, Szerbia erősebbnek számít általuk, nem veszélyezteti azonban senkinek sem a biztonságát. A köztársasági elnök szerint a fegyverzet megrendelése a katonai semlegességet és az állam politikai pozícióinak megerősítését is szolgálja. Azt is hozzátette: tisztában van azzal, hogy a Pancir beszerzése a nyomásgyakorlás egyik eszköze is lesz majd, erre azonban felkészült Szerbia.
A nemzetközi sajtó is részletesen foglalkozott a szerbiai fegyverarzenál-bővítéssel, az orosz szállítmány kérdésével, és kihangsúlyozta, hogy az amerikai szankciók kockázatát is vállalta az ország azzal, hogy Moszkvától rendelt efféle katonai felszerelést. Az államfő ezekre a megjegyzésekre is reagált, véleménye szerint senkinek semmilyen oka nincs szankciókkal sújtani az országot, minden államnak szuverén joga megszervezni saját védelmi rendszerét, Szerbia pedig semmi olyat nem tesz, amit szomszédai már ne tettek volna meg.
Ma az Európai Unió illetékese is reagált az Amerika Hangja (VOA) megkeresésére. Peter Stano, az EU külügyi főbiztosának sajtófelelőse azt mondta, hogy Szerbiának egyre inkább a közös európai külpolitikához kellene alkalmazkodnia az európai integráció folyamatában. A szerb kormány vállalta, hogy az uniós integrációt stratégiai célként kezeli, ezért az Unió elvárja, hogy tartsa is magát a vállalt kötelezettségeihez, nyilatkozott Stano.
A Szabad Európa Rádió (RSE) ugyanakkor a NATO központjának a véleményét kérte ki, s az észak-atlanti szövetség sajtószolgálata már elnézőbben fogalmazott. Mint válaszukban közölték, Szerbiának jogában áll szabadon választania, amikor politikai és biztonsági kérdésekben dönt. Hozzátették, a NATO továbbra is elkötelezett híve a Szerbiával kialakított kapcsolatok elmélyítésének, s tiszteletben tartja az ország katonai neutralitásáról szóló korábbi álláspontját is.
