Bírálatok sokaságát fogalmazta meg a média az EU új, hétéves költségvetéséről szervezett brüsszeli csúcsértekezlet kudarca miatt. Az uniós vezetők 28 órás alkudozás után sem tudtak megállapodni, ezért pénteken éjjel üres kézzel tértek haza. Ha záros határidőn belül nem lesz egyezség, leállnak a tagországoknak szánt kifizetések.
A költségvetési vita feltárta, milyen megosztott az Unió, ami igencsak fékezi a szervezet világpolitikai törekvéseit. A résztvevők 28 óra után adták fel a küzdelmet Brüsszelben, de az év végéig elvileg egyezségre kell jutniuk. A következő hét évre szóló költségvetés kulcskérdése a gazdáknak adott támogatás, a lemaradó térségek megsegítése, illetve olyan programok finanszírozása, amelyek nélkülözhetetlenek az EU közös jövője szempontjából.
Ez egyik következtetése a Bloomberg hírügynökségnek a hétvégén kudarccal végződött uniós csúcstalálkozóról, amelyen a tagállamok vezetői nem tudtak megállapodni az EU 2021-től kezdődő új költségvetéséről, amely hét évre szól.
A Bloomberg azt is megjegyzi: a csúcs kicsinyes alkudozással telt. A közösségen belül két nagy tábor alakult ki: az egyik a déli és keleti nettó kedvezményezetteké (amelyek magasabb kiadások mellett kardoskodnak), a másik az északi nettó befizetőké; ők félnek a hazai következményekről, ha belemennének, hogy többet adjanak be a közös kasszába.
A Guardian is kudarcról ír. A brit lap ennek okát abban látja, hogy túl mély az ellentét a tagállamok két csoportja között, s a nettó befizetők nem hajlandóak növelni a hozzájárulásukat.
Sok bírálat érte az Európai Tanács (ET) elnökét, Charles Michelt, amiért állítólag nem vette figyelembe a realitásokat. Ám a takarékos államok, Hollandia, Dánia, Ausztria és Svédország (Németország támogatásával) nem kíván mélyebben a zsebbe nyúlni. A nettó kedvezményezettek 17 államból álló csoportja most a másik oldalra mutogat, arra hivatkozva, hogy az nem kapható a nagyobb szolidaritásra.
Ha így folytatják, Európa sírásói lesznek az Unió állam- és kormányfői. Erre már a Der Standard figyelmeztet. Az osztrák lap a csúcstalálkozó fiaskója után rámutatott: ilyen fokú ellentétekre már évek óta nem volt példa, bár amikor pénzről van szó, vége a barátságnak és minden szövetségnek.
Az ET elnöke a találkozó után pénteken este elmondta: továbbra is minden javaslat és tagállami elképzelés „az asztalon van", ám azok között még mindig jelentős eltérés mutatkozik. Michel szerint további informális egyeztetésekre lesz szükség ahhoz, hogy egy újabb, rendkívüli EU-csúcs időpontját ki lehessen tűzni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés mielőbbi elfogadása nélkül veszélybe kerülnek olyan fontos uniós politikák és kezdeményezések, mint az Erasmus csereprogram, a kutatási, illetve regionális fejlesztési támogatások, vagy akár a határok védelme.
A francia államfő azt nehezményezte, hogy széthúz az EU. Emmanuel Macron kijelentette: „Érdekeink nem egyeznek, ezen még dolgozni kell a következő hónapokban." Angela Merkel szerint csak egy pillantást kellett vetni az új tervezet számaira, s máris világos volt, hogy nincs miről tárgyalni. A német kancellár kiemelte: a javaslatban szereplő záradék, amely az uniós támogatások kifizetését a jogállamiság állapotához kötné, pontosításra szorul.
Orbán Viktor a találkozó szünetében azt hangsúlyozta, hogy egy ambiciózus Európához ambiciózus költségvetés kell. A magyar kormányfő szerint az uniós büdzsé számainak összhangba kell kerülniük az EU-ról alkotott jövőképpel.
Az osztrák kancellár nem tartja szokatlannak, hogy az első próbálkozás nem hozott eredményt. Sebastian Kurz emlékeztetett: korábban akár három ülés is szükséges volt a kompromisszumhoz.
