Szépen zöldellnek a búzamezők, viszont sok helyen sárga foltokat is látni a földeken. A sárgulás többnyire az ősszel elvetett árpára jellemző. Sokan már megkezdték a műtrágya szórását.
Viszonylag jó állapotban van az őszi vetés, de a későbbiekben indokolt lehet jó minőségű gombaölő szerrel kezelni a parcellákat(Tóth Péter felvétele)
Branko Dudić mezőgazdasági mérnök, a topolyai Bácska Földműves-szövetkezet igazgatója elmondta, hogy a gabona fejtrágyázása többnyire már megtörtént, és megkezdődött az olajrepce fejtrágyázása is. Az előveteménytől, a vetési körülményektől, valamint a foszfor, kálium és a magnézium talajban elérhető mennyiségétől függően célszerű tápanyag-ellátási tervet készíteni. Most általában nitrogén-tartalmú műtrágyatípust szórnak a termelők. Dudić szerint összességében jó állapotban van az őszi vetés, de a későbbiekben indokolt lehet jó minőségű gombaölő szerrel kezelni a parcellákat.
Az igazgató azt is elmondta, hogy folyamatban van a szerződéskötés, a társastermelők kukoricára és napraforgóra szerződhetnek. A szövetkezet vetőmagot, növényvédő szereket, igény esetén műtrágyát is biztosít, így megelőlegezve a termelési ciklust egyben szavatolja a termény felvásárlását is.
Barcsik Márta növényvédő szakember szerint rendhagyó időjárás jellemzi az idei telünket. A hosszú és meleg ősznek köszönhetően már a tél beállta előtt megjelentek olyan gombabetegségek az árpán, mint amilyen a lisztharmat vagy a hálós levélfoltosság. Az árpaparcellákat illetően több okra vezethető vissza a sárgulás. Sok esetben kombinált fertőzésről lehet beszélni, de néhol csak a tápanyaghiány okozza a sárgulást. Az árpafajták ugyanis a hosszú meleg ősz és az enyhe tél folyamán a kívántnál is erőteljesebben és gyorsabban fejlődtek, és felhasználták a talaj felső rétegében rendelkezésre álló tápanyagot, ami önmagában is sárgulást okozhat. A szakember szerint szárbaszökkenés előtt nem ajánlatos vegyszerrel védekezni, a fejtrágyázást pedig fontos jól időzíteni, és nem árt a talajelemzést sem elvégeztetni előtte.
A szakember az ősszel elvetett búza jelenlegi állapotára is kitért. Elmondta, hogy mivel az árpát később vetették el, valamivel jobb állapotban van, általában szépen zöldellnek a parcellák. A specifikus időjárás miatt azonban a búza esetében sem ritka a lisztharmat, illetve rozsdával fertőzött parcellák is vannak. Az általa és kollégái által vizsgált parcellákra vonatkozólag 20 százalékos gyakoriságról lehet beszélni. A kabócák megjelenése is aggodalomra adhat okot. Az aprócska rovarok a növényeken szívogatásukkal nem okoznak ugyan komolyabb kárt, viszont vírusokat terjesztenek. Azt is hozzátette, hogy az általuk begyűjtött és vizsgálatra elküldött rovarok vírussal fertőzöttek voltak. Ez még nem jelenti azt, hogy valamennyi kabóca vírusvektorként viselkedik, de megfigyelték, hogy a gabonák vírusos megbetegedésének trendje az utóbbi években erősödik. A topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat növényvédő szakembere elmondta még, hogy vidékünkön a kalászos gabonákat két gyakori vírus fertőzheti meg, az árpa sárga törpülés vírusa és a búzatörpülés vírusa. E két kórokozó tünetei nagyon hasonlóak. Az árpa sárga törpülés vírusát kalászosokon élő levéltetvek, a búza törpülésvírusát pedig különböző kabócafajok viszik át egyik növényről a másikra.
A növényvédő szakember figyelmeztet, hogy jelenleg a rágcsálókra kell figyelni, és ha a búza- vagy árpaparcellákon nagyszámú lyukat észlelnek a termelők, csalétekkel kell védekezni ellenük, betartva a vadakra is veszélyes szer használatára vonatkozó előírásokat.
