2024. március 29., péntek

Isten, haza, embertárs

Szabó Hunor előadása a cserkészmozgalomról a VM4K-ban

Csütörtökön este a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban Szabó Hunor cserkésztiszt, történész Mi teszi a cserkészt? címmel tartott előadást. A cserkésztiszt a cserkészmozgalom történetének főbb állomásait, nevelési elveit mutatta be.

Szabó Hunor előadás közben (Fotó: Patyi Szilárd)

Szabó Hunor előadás közben (Fotó: Patyi Szilárd)

Szabó Hunor előadásának első részében a cserkészet rövid történetét vázolta fel. Magát a cserkészetet jellemnevelő mozgalomként határozta meg. Elmondta, hogy a mozgalom alapjait Robert Baden-Powell, brit katonatiszt rakta le a második búr háború idején. Baden-Powellt a háború során megbízták azzal, hogy védje meg Mafeking városát a búrok támadásától. A brit tiszt az ostrom során a városban élő gyermekekkel megszervezte a város logisztikai ellátását. A gyermekek többek között vizet és élelmet hordtak a katonáknak, segédkeztek a sebesültek ellátásában. Baden-Powellben ekkor fogalmazódott meg egy mozgalom ötlete, úgy gondolta, hogy ha a gyermekek megfelelő nevelést és törődést kapnak, valamint előttük van egy példakép, akkor a társadalom hasznos tagjaivá válnak. Az első cserkésztábort huszonnégy gyermekkel 1907-ben hozta létre Angliában, a következő évben pedig hivatalosan is elindul a cserkészmozgalom. Baden-Powell emellett egy könyvet is megjelentetett a cserkészmozgalom alapjairól. Magyarország igen hamar csatlakozott a mozgalomhoz. Szabó Hunor rámutatott arra, hogy a magyarországi cserkészmozgalom kezdeteinek délvidéki vonatkozásai is vannak. Baden-Powell könyvét ugyanis a Nagybecskereki Piarista Gimnázium tanára, Králik László fordította le 1910-ben. 1912-ben Budapesten pedig már a magyar cserkészmozgalom is elindult, és igen gyorsan nagy népszerűségre tett szert. Trianon azonban a magyar cserkészetre is nagy csapást jelentett. A cserkésztiszt elmondta, hogy jelenleg kevés adat áll rendelkezésre a délvidéki cserkészet két világháború közti történetére. Feltehetőleg Szabadkán valamilyen formában működtek cserkészcsapatok. A visszacsatolás után 1941-ben Szabadkán a cserkészmozgalom újjászerveződött, és számos cserkészcsapat alakult. Az egyik cserkészcsapat a leventeotthonban, a mai Jadran épületében kapott helyet. A II. világháború után a kommunista diktatúra idején a magyar cserkészmozgalom csak emigrációban tudott működni, majd a rendszerváltás után szerveződhetett újjá Magyarországon és a magyarlakta területeken. A délvidéken 1989-ben Muzslyán alakult újból cserkészőrs, és a délvidéki cserkészmozgalom azóta is töretlenül működik.

Az előadó a történeti áttekintés mellett a cserkészet fő elveiről is szólt a hallgatóságnak. Elmondta, hogy a mozgalomnak három alappillére van, amelyet még Baden-Powell fektetett le: Isten, haza, embertárs. A mozgalom ugyanis vallásos és nemzeti nevelésre törekszik, és az a célja, hogy tagjai jó állampolgárokká váljanak. Trianon után a határon túli cserkészek a három alappillért a nemzettel is kiegészítették. A cserkészek őrsökbe szerveződnek, amelynek élén az őrsvezető áll. Az őrsök kis létszámú, négy-tíz fős csapatok. Az őrsvezető csak pár évvel idősebb az őrs tagjainál. A cserkészeknél nincs elméleti oktatás, csak cselekvésalapú tanulás. Igyekeznek minél többet kint lenni a természetben és gyakorlati problémákat megoldani.

A közönségből érkező kérdésre az előadó elmondta, hogy a Vajdasági Magyar Cserkésszövetségnek jelenleg Muzslyán van a központja, és négyszáz tagot számlál. Tizenkét településen működik hivatalosan és további tíz-tizenkét településen van alakulófélben cserkészcsapat.

– Mi teszi a cserkészt? A fogadalom. A fogadalom, amit megtettünk, végigkíséri az életünket. Akkor is, amikor nem viselünk egyenruhát, ez a fogadalom érvényes ránk. Mindennap jobbá kell válnunk. Életünk minden egyes aspektusára oda kell figyelnünk – válaszolta meg az előadás címében feltett kérdést Szabó Hunor.