Újra feépezsdült az élet Tordán. Egészen április közepéig minden hétvégén lesz valamilyen rendezvény a faluban. Az idén ráadása is lesz a Művelődési Napoknak. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a csaknem ezer lakosú bánáti szórványtelepülést valójában a rendezvényei éltetik. Minderről Dobai János, a tordai helyi közösség elnöke beszélt lapunknak.
Dobai János: Nem könnyű szervezni (Kecskés István felvétele)
– A Tordai Művelődési Napokkal kezdtük. Már olyan népszerű lett, hogy az egyesületek, csoportok jelentkeznek anélkül is, hogy mi hívnánk őket. Eredetileg úgy volt, hogy a tóbai színjátszók fellépésével zárul a rendezvénysorozat, de fellép majd az Újvidéki Színház társulata és bemutatásra kerül egy zenés-táncos produkció, Patyarek Csaba koreográfiájával. Addig, amíg van közönség, van értelme ezt csinálni, a közönség pedig már várja, hogy mi lesz a következő hétvégi rendezvény – mondja a helyi közösség elnöke.
A tordai rendezvények elképzelhetetlenek a helybeli néptáncosok fellépései nélkül. Sári Enikő, a Petőfi Sándor ME Kincsünk néptáncegyüttes művészeti vezetője kiemeli, ezek immár a 19. Tordai Művelődési Napok, és jövőre jubilálnak.
– Nálunk is már látszik a fogyatkozás. A néptánccsoportoknak a száma nem változott, viszont a létszám csökkent. Kevesebb gyerekkel tudunk színpadra állni, de még mindig bízunk abban, hogy szebb idők jönnek, és hogy ez valamilyen úton-módon változni fog – mondja a művészeti vezető.
Közben már készülődnek a Falunap és a Templombúcsú megünneplésére, amit május első felében tartanak. Ezt az eseményt sokan a jó nevű zenekarok vendégszerepléseiről ismerik. Így lesz ez az idén is, bár az anyagiak miatt egyre nehezebb koncerteket szervezni. Emellett lesz Szent István-napi megemlékezés, aracsi emléknap, a szenteste közös megünneplése, és nem marad el a Kukoricafesztivál sem.
Torda (Kecskés István felvétele)
– Igyekszünk minden rendezvényt megtartani, hisz amikor összefognak a tordaiak és a helybeli egyesületek, ez egyben a megtartó ereje is Tordának. Bármilyen rendezvényről van szó, össze kell fognunk. Nem kell tagadni azt, hogy napról napra, hónapról hónapra fogyunk. De mi, akik még itt maradtunk, kitartunk egymás mellett, hiszen csak így tudjuk, közösen megvalósítani ezeket a rendezvényeket – mondja Dobai János.
Több mint egy éve Tordának nincsen helyi járuléka. Az anyagiak legnagyobb részét pályázatok útján kell biztosítani, ami nem könnyű feladat. Emiatt erre az évre nincsenek komolyabb beruházási terveik.
– A legnagyobb terv az iskola tornatermének a megépítése, amely már több éves. Időközben megváltoztak a törvényszabályok és most mindent elölről kell kezdenünk.
A tordai néptáncosok (Kecskés István felvétele)
Új tervdokumentációt kell kidolgozni, újból beszerezni minden engedélyt. Csak utána tud pályázni a támogatásra a község, mivel ennek a beruházásnak a megvalósítását átvette és támogatja. Ha minden rendben lesz, akkor is valamikor az év második felében, de inkább jövőre valósulhat meg ez a mi tervünk. Nagy szükség van a tornateremre, mert az a helyiség, amelyet eddig a tornaórák megtartására használtak a diákok, nagyon rossz állapotban van. Mivel fennáll annak a veszélye, hogy leszakad a mennyezet, a gyerekek már ott sem tornázhatnak – ecseteli a helyi közösség elnöke.
Nagyobb kommunális beruházásokat nem terveznek, kivéve a kisebb útjavításokat. A tordai „keserűvíz” hasznosításáról sem mondtak le, bár jelenleg konkrét kilátások nincsenek, ugyanis Torda egy kis közösség ahhoz, hogy komoly beruházót hozzon a faluba. De a reményt még nem adták fel. Ha mást nem, a víz palackozásával be lehetne indítani az egykor jó nevű gyógyvíz kihasználását. Ez nehéz feladat lesz, mert mindent újra kellene kezdeni. Ennek a megvalósítója esetleg egy Prosperitati pályázó lehetne.
Ezenkívül az emberek mindennapi gondjaival is foglalkoznak. Sajnos egyre több az olyan polgár, aki valamilyen támogatásra szorul. Nagy segítség a falugondnok-szolgálat, valamint a Gerontológiai Szolgálat, amely az idősebb személyekről napi szinten gondoskodik. A faluban mintegy 20 ilyen személy van.
A faluban – a mezőgazdaságon kívül – más munkalehetőség nincsen. Esetleg Nagybecskereken vagy Nagykikindán lehet munkahelyet találni.
Lőrinc Tamara a méztermékeivel (Kecskés István felvétele)
Lőrinc Tamara Szabadkán élelmiszeripari technikusként végzett, majd hazakerült a szülőfaluba. Férjével úgy döntöttek, hogy itthon maradnak. A férje földműveléssel foglalkozik, Tamara pedig néhány évvel ezelőtt méhészkedésbe fogott. Lehet, hogy könnyebb lenne mások példáját követni és külföldre költözni, de nem tudná azt megszokni, neki a falusi élet jobban megfelel.
– Belenevelődtem a méhészetbe, mert édesapámnak mindig voltak méhecskéi. Igazából csak hobbiszinten foglalkozott méhészettel, munkája mellett. Így aztán ő segített. Volt néhány méhcsaládom és akkor elkezdtünk gondolkozni azon, hogy lehetne-e több. Aztán jöttek a különböző támogatások, Prosperitati vagy községi szintű lehetőségek, és úgy gondoltam, hogyha 5-10 méhcsaláddal elbíbelődök, akkor lehetne hússzal vagy harminccal is. Az idén már nyolcvan családot teleltettünk be – meséli Tamara.
A méhészetben szakmailag folyamatosan fejlődni kell. Olvasni, tanulni. Tordán is vannak jó méhészek, akiknek több mint száz család méhük van.
– A méz ára sajnos elég alacsony. Tavaly 800 kg mézet termeltünk. Egy részét az integrátornak szállítottuk, egy kisebb részét pedig a piacon értékesítettem. Azt tapasztalom, hogy szeretik az emberek, amikor kedves az árusító. A faluban sok az idős ember, akik tudják, hogy apukámnak is régóta vannak méhei, és neki is voltak állandó vevői – mondja Tamara.
Ötödik szezon, amióta méhészettel foglalkozik. Mint mondja, lehet, hogy még nem tart ott, hogy annyit keressen, mint egy gyári munkás, de a méhészkedést nem cserélné el egy városi munkahelyért. Úgy érzi, hogy munkájával valamit tesz a világhoz, hiszen a méheknek a beporzó munkája nélkül nem lenne élet a földön. Ez is egy kicsit motiválja, és úgy érzi, hogy nem is tudna mást csinálni.
A Prosperitati fellendítette a méhészetet a faluban, de még inkább a segítette a tordaiakat abban, hogy felújítsák a mezőgépállományt. Kiss Kornélia falugazdász adatai szerint a tordaiak az elmúlt három év alatt körülbelül 150 pályázatot adtak át a Prosperitati Alapítványnál, és az elnyert pénzzel rengeteg mezőgépet, kapcsolható eszközt, ebből mintegy ötven traktort vásároltak.
– Ez nagy segítség a tordaiaknak. Tíz fiatal pár vásárolt házat a támogatásnak köszönhetően. A tordaiakat leginkább a kapcsolható eszközök, a földvásárlás érdekli, de van néhány fiatal, akik még szeretnének házra pályázni – mondja a falugazdász.
A tordaiak zöme mezőgazdaságból él. Ahogy Dvorák Ede, a Tordai Szövetkezet igazgatója mondja, gondot okoz az, hogy a tordai határban öntözési lehetőség nincs, ezért az időjárás döntő módon befolyásolja a terméshozamot.
Ácsék otthonában (Kecskés István felvétele)
– Tavaly a szárazság miatt a gabonák későn keltek ki, gyenge volt a bokrosodás. Gyenge középtermésről, 4,5 tonnás hektáronkénti átlaghozamról lehet beszélni a búzánál és az árpánál. A legnagyobb területen napraforgót és kukoricát vetnek a tordai határban. A napraforgó jó, 3-3,5 tonnás átlagtermést hozott, a kukoricánál viszont kiváló, 8,5 tonna körüli volt az átlagtermés. Az őszi vetés, a búza, árpa újra késve kelt ki. Az enyhe decembernek köszönhetően elkezdett fejlődni a növényzet, viszont gond, hogy a mélyebb rétegekben nincsen elég nedvesség. Az enyhe tél miatt elszaporodtak a rágcsálók, és jelentős kárt okoznak – mondja az igazgató.
Ellátogattunk egy Svájcból hazatért Ács házaspárhoz is, akik harmincévi külföldi munka után 2016-ban döntötték el, hogy visszajönnek a szülőfalujukba. Mint mondják, nem is úgy mentek ki, hogy kinn maradjanak.
Jól kerestek, de sokat dolgoztak. Volt, hogy két évig nem voltak szabadságon sem. Amikor pedig nyaranta hazajöttek, akkor a tordai családi házukat újították fel. Most ennek a munkának a gyümölcsét élvezik. A szenvedélyük a motorozás és a vadászat. Bálakra járnak, szórakoznak. Most, ahogy itthon vannak, már nem kívánkoznak vissza, esetleg csak látogatóba. Ha végigmennek Tordán és látják, hogy itt nem olyan szépek az utcák, mint Svájcban, az nem érdekli őket.
