Az EU 2021-től érvényes új, hétéves költségvetésének véglegesítéséről kezdtek tegnap egyezkedni Brüsszelben a tagországok vezetői, akiknek az elképzelése jócskán eltér egymástól. Ezért az alkudozás kemény vitákba csaphat át, és jócskán elhúzódhat; a közös nevezőt nehéz lesz megtalálni. Hírek szerint a költségvetésből az eddiginél nehezebb lesz pénzt szerezni, mert Brüsszel a kiutalásokat komoly feltételekhez kötné.
Nagyon nehéz feladat megoldásához láttak hozzá tegnap az EU-tagok csúcsvezetői. Brüsszelben kezdődött tanácskozásukon a közösség következő (2021-től érvényes) hétéves költségvetéséről próbálnak megállapodni, de legalábbis közös nevezőre jutni Charles Michel európai tanácsi (ET) elnök közreműködésével, illetve javaslata alapján.
Farmerek traktorjaikkal vonultak a brüsszeli EU-székház elé. Számos tagállam termelői az agrárnak szánt juttatások növelését követelik (Fotó: AP via Beta)
Michel nincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen a 27 tagország egymásnak (jócskán) ellentmondó érdekeit kellene összeegyeztetni és kompromisszumot találni. Ennek híján komoly gondok merülhetnek föl. A mielőbbi döntés, majd annak európai parlamenti (EP) jóváhagyása (legkésőbb októberben) azért is sürgető, mert a 2021–2027-es költségvetésre alapozva lehetséges csak a januárban induló különböző programokat elfogadni.
A késedelem veszélyeire Michel is felhívta a figyelmet. A csúcstalálkozóra invitáló meghívójában egyebek mellett hangsúlyozza: a költségvetésre vonatkozó megállapodás elodázása „gyakorlati és politikai problémákat okozna”, sőt veszélybe sodorná mind a jelenlegi, mind a leendő programokat.
Szakértők szerint emiatt is fontos lenne, hogy a tegnap kezdődött rendkívüli csúcsértekezleten – még ha nem is végleges, de – érdemi eredmény szülessen. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő ET-ben a költségvetésről csak egyhangúlag lehet dönteni.
A tárgyalások mindenesetre addig folytatódnak, amíg nem alakul ki olyan eredmény, amelyet az elfogadás reményében lehet majd az EP elé terjeszteni.
Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a költségvetés előkészítése, véglegesítése és parlamenti megszavazása általában kilenc hónap alatt megtörtént. Csakhogy ez most nem sikerült, részben az új Európai Bizottság (EB) hivatalba lépésének késedelme, részben a brit kilépés (Brexit) miatt.
Az Egyesült Királyság távozásával csaknem 75 milliárd euróval kevesebb kerül az uniós kasszába (a 2021-től kezdődő hétéves ciklusban). A hiányt az öt nettó befizető tagország (Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország) nem szeretné pótolni. Az Ursula von der Leyen vezette EB azonban olyan ambiciózus célokat tűzött ki (például a klíma- és környezetvédelem vagy a digitális világ területén), amelyek megvalósítására pluszösszegeket kellene fordítani.
Michel azonban szerény költségvetést javasol. Az általa előterjesztett teljes összeg (hét évre) 1094,8 milliárd euró, amit a nettó befizetők még így is sokallanak, más országok viszont, köztük Franciaország, Olaszország és Spanyolország, éppenhogy kevésnek tartanak. Ez a summa a 27 tagú EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,074 százalékát jelenti.
A javasolt pénzmennyiség 12 milliárd euróval több a jelenlegi hétéves időszak költségvetéséhez képest, ám kevesebb az EB által remélt 1135 milliárd eurós keretösszegénél, ami a GNI 1,114 százalékának felel meg. Elmarad az EP által felvázolt 1,3 százalékos értéktől is.
A brüsszeli csúcstalálkozón a pénz tervezett elosztása is heves vitákat gerjeszthet. Két nagy országcsoport összecsapására lehet számolni. Az egyik oldalon az a 17 dél- és kelet-európai kormány sorakozhat föl, amelyek ragaszkodnak az eddig kapott (elsősorban kohéziós és mezőgazdasági) támogatások szintjéhez, a másikon pedig azok, amelyek nem szeretnék, ha kizárólag ők állnák a nagyobb számlát.
Az érdekellentétek más területen is szembeötlőek. Némely társállamok ugyanis szeretnék elérni, hogy több jusson az elmaradtabb régiók támogatására, vagyis a kohéziós alapba, míg mások a mezőgazdaságnak szánt tételt növelnék.
Hírek szerint az EU immár feltételekhez (így például a jogállamiság tiszteletben tartásához) kötné a brüsszeli költségvetési pénzekhez, mindenekelőtt a kohéziós alapokhoz való hozzáférést. Több tagország ezzel nem ért egyet, mások viszont támogatják az ötletet, főként a nettó befizetők, mert így szeretnék megakadályozni, hogy a fejlesztésre szánt pénzek a korrupt politikai vezetőkhöz kötődő üzletemberekhez kerüljenek.
Mindezek fényében szinte biztosra vehető, hogy a vita hosszúra nyúlik, a csúcsértekezlet pedig elhúzódik. Persze egy esetleges megállapodás is részsiker lenne, ámbár a költségvetést az EP-nek is jóvá kell hagyni. Az uniós parlament azonban inkább azt szeretné, ha a Michel-féle javaslatban szereplő összeg helyett sokkal több, csaknem 1324 milliárd euró kerülne az új költségvetési időszakban a brüsszeli kasszába.
