2024. március 28., csütörtök

A boszniai szerb parlament megszavazta a szövetségi intézmények bojkottját

A boszniai szerb parlament megszavazta hétfő este a szövetségi intézmények munkájának akadályozását, amiről a legnagyobb boszniai szerb pártok már döntöttek a múlt héten.

A határozat miatt ismét fennáll a veszélye annak, hogy az ország válságba sodródik. A szövetségi kormány csupán két hónapja tudott megalakulni, pedig a választások már 2018 őszén lezajlottak.
Željka Cvijanović, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke múlt szerdán bejelentette: a boszniai szerbek mindaddig nem vesznek részt az állami intézmények munkájában és a döntéshozatalban, ameddig nem távolítják el a külföldi állampolgárokat az alkotmánybíróság tagjai közül. A Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) politikusa közölte: követelik, hogy a parlament változtassa meg az alkotmánybíróságról szóló törvényt oly módon, hogy külföldi állampolgárok ne lehessenek a testületben.
Cvijanović hozzátette: a boszniai szerbek mindaddig nem vesznek részt az országos szervek működésében - ezzel ellehetetlenítve munkájukat -, ameddig nem módosítják a törvényt. A döntést azzal indokolta, hogy az alkotmánybíróság már eddig is beleavatkozott a lakosok identitását érintő kérdésekbe, most pedig már földtulajdoni ügyekbe is beleszólna, amit nem tűrhetnek. A szerb parlament most 60 napos határidőt adott a szövetségi törvényhozásnak az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására.
Az alkotmánybíróság az utóbbi időben több olyan döntést is hozott, amely a boszniai szerbek szerint diszkriminatív velük szemben. Milorad Dodik és politikustársai úgy látják, ezek mögött a külföldi bírók állnak. Legutóbb arról született döntés, hogy a tulajdonos nélküli mezőgazdasági területek a szövetségi állam tulajdonát képezik, nem pedig az államalkotó (a szerb vagy a bosnyák-horvát) entitásokét. A Szerb Köztársaság idevágó törvénye ezzel ellentétes.
Milorad Dodik az utóbbi napokban többször hangoztatta, hogy népszavazást fog kiírni a Szerb Köztársaság függetlenné válásáról.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés alapján készült alkotmány értelmében a három államalkotó népcsoportnak, a bosnyákoknak, a horvátoknak és a szerbeknek a hatalom minden szintjén egyforma arányban kell képviseltetniük magukat. Szintén a daytoni egyezmény alapján határozták meg az alkotmánybírók kinevezésének szabályait is, ezek szerint a testületben két szerb, két bosnyák és két horvát bíró mellett az Emberi Jogok Európai Bírósága által kinevezett három bírónak is helyet kell kapnia.