Fotó: Horváth Zsolt
Zentán, az elmúlt hétvégén újabb állomásához érkezett a 250 gramm 250 dinárért elnevezésű összművészeti szubkulturális rendezvénysorozat. A Tisza menti város egyik rejtett szegletében lévő Rin Tin-Tin kávézóban évekkel ezelőtt koncerteket szerveztek ezzel az elnevezéssel, de a tavalyi év őszétől kezdve a szervezőgárda régi és új tagjai eldöntötték, hogy ezentúl, a lehetőségek függvényében összművészeti rendezvényként folytatják a zentai és a környékbeli, alternatív és metál zenét kedvelők körében kultikussá vált rendezvénysorozatot. Ezúttal egyfajta ellen-Bálint-nap jegyében megrendezett irodalmi, filmes és zenés összejövetel első felvonásaként, szombaton este újságíró kollégánk, Benedek Miklós Miközben halkan című verseskötetét mutatták be Szögi Csaba, lapunk újságírója és Törteli Réka, képzőművészeti szakos egyetemi hallgató közreműködésével. A Forum Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet címe kapcsán a szerző elmondta, hogy azt a könyvben található egyik versből ragadta ki, és csak utólag kereste ennek magyarázatát, illetve próbálta értelmezni a kötet egészét figyelembe véve. Benedek Miklós megemlítette azt is, hogy verseiben sohasem törekedett egy jól körülírható lényeg megragadására, és soha sem akarta valamilyen dologgal kapcsolatban megmondani a tutit, csupán a magában lévő gondolatoknak a kiadására törekedett, és ezek általában történetek formájában jönnek ki belőle.
– Nem hiszem, hogy a kötetben valahol konkrétan rámutatok valamilyen lényegre, vagy valamilyen mélyebb igazságra. Ha már ezeket keressük, legfeljebb a sorok között bukkanhatunk rá. Én igyekszem megmaradni a felszínen, a látványok és a tárgyi dolgok szintjén – ecsetelte.
A Sinkó-díjas költő azt is elmondta, hogy ezzel a kötetével lényegében azt a költői világot próbálta lerombolni, ami őt is próbálta magába húzni, és amely a kortárs magyar költészet fősodra. A harmadik ciklus verseinek írása közben merült fel benne, hogy valami mást akar, és ezért ebben a ciklusban inkább az úgynevezett, ponyvairodalomból fakadó gondolatait, a ponyva felől érkező sugallatokat írta meg. Miklós elmondta, hogy olyan történetdarabkákat próbált a saját költői nyelvén elmondani, amilyeneket akár Stephen King, amerikai thrilleríró is megírhatott volna. Ez a saját nyelv pedig Benedek Miklós szándékai szerint radikálisan különbözik a kortárs költői nyelvtől.
A költő szerint a fiatal vajdasági magyar költők tudnak mást nyújtani, mint amit a kortárs magyar költészet fősodrába tartozó szerzők, és talán ez is közrejátszik abban, hogy Magyarországon is felfigyelnek ezekre a szerzőkre.
Benedek Miklós az est folyamán kitért a kötet illusztrációira is, amiket Szenti Lilla készített. Ennek kapcsán a költő elmesélte, hogy egykoron Kishegyesen, fiatal vajdasági magyar képzőművészek tárlatán figyelt fel Lilla alkotásaira, amik megragadták őt, és később is figyelemmel kísérte Lilla munkásságát. Így amikor a Forum könyvkiadóban megkérdezték, hogy kit szeretne illusztrátornak, ő egyből Lillát ajánlotta.
Az est folytatásában Werner Herzog Nosferatu: Az éjszaka fantomja című kultikus horrorfilmjét nézhették meg az érdeklődők, majd pedig Csillik Blanka és Szögi Csaba beszélgetett a filmről. Ezután pedig az újvidéki Roir, a nagykikindai Downstroy, végül pedig a szabadkai Proces zenekarok koncertjén bulizhattak a fiatalok.
