Egyre több a vállalkozó Topolyán

A topolyai Vállalkozók Általános Egyesülete nagy múltra tekint vissza. Az 1887-ben még Iparos Egyesületként működő szervezet az egykori kisiparosokat tömörítette, 2002-ben jegyezték be a Körzeti Gazdasági Kamaránál, és azóta hivatalosan is Topolya Község Vállalkozóinak Általános Egyesületeként működik. 2016-ban jegyezte be az egyesületet a Szerbiai Gazdasági Kamara.

A közös érdekek képviselete, szakmai segítségnyújtás, a jogszabályok értelmezése, képzések, konzultációk szervezése, mind olyan dolgok, amelyekre hatványozottan megvan az igény. Vanyúr Gabriella, az egyesület titkára elmondta, legtöbbször a vállalkozók problémáival, „hétköznapi” gondjaival, adminisztratív ügyekkel foglalkoznak. Azt is elmondta, hogy az utóbbi időben nőtt a vállalkozói kedv a topolyai községben. A korábbi években rendszeresen 480-500 bejegyzett topolyai vállalkozóról beszélhettünk, az elmúlt évben azonban ez a szám fokozatosan felkúszott 550-ra, jelenleg pedig a község területén 644 bejegyzett vállalkozó fejti ki tevékenységét. Az, hogy a vállalkozói kedv megnőtt, több tényezővel magyarázható. Jórészt annak is köszönhető, hogy különböző pályázati források állnak a rendelkezésére annak, aki úgy dönt, hogy tevékenységét vállalkozóként folytatja a jövőben. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy egyre kedvezőbb feltételek között kezdhetik meg vállalkozói karrierjüket. Egyrészt azért, mert megjelentek a Prosperitati Alapítvány pályázatai, melyek nagyon kedvező feltételekkel nyújtottak támogatást a vállalkozók számára, és nagyon sokan éltek is vele, a legtöbb esetben alapeszközök beszerzésére igényeltek támogatást, és kaptak is. Vanyúr Gabriella szerint azonban ki kell emelni a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat különféle pályázatait is, melyek szintén nagyon kedvezőek, és sokban segíthetnek a kezdő vállalkozóknak. Ezek a pályázatok általában februárban jelennek meg, és még lehet jelentkezni.

 Amennyiben a kezdő vállalkozói réteg szerkezetét vizsgáljuk, elmondható, hogy van egy nagy csoport, amely tulajdonképpen egyfajta kényszervállalkozásba kezdett. Ezek azok az emberek, akik a nyugdíjaztatásuk előtt munka nélkül maradtak és valamilyen módon a hiányzó munkaéveket szeretnék kipótolni. Örvendetes azonban, hogy a kezdő vállalkozók között egyre több az olyan fiatal, aki hosszú távon is vállalkozóként tervezi a jövőjét.  Ez is több tényezőre vezethető vissza. Valószínűleg az is hozzájárul, hogy a község középiskoláiban tantárgyként oktatják a vállalkozástant. Pozitív fejlemény, hogy már tizenéves korban megpróbálják formálni a fiatalok gondolkodásmódját. Az egyesület titkára szerint a 20, 30, 40 év közötti korosztály körében is egyre többen döntenek úgy, hogy vállalkozásba kezdenek. Több olyan esetük is volt, hogy hozzájuk fordultak segítségért olyanok, akik külföldön vállaltak munkát és három négy év után hazatértek, hogy vállalkozókként itthon folytassák életüket, mert megtaláltak valami olyan piaci rést, melyről úgy gondolják, hogy érdemes befektetni a termelés vagy a szolgáltatás területén. Sokan vannak, akik eddig  otthon folytattak egyfajta tevékenységet, csak rokonoknak ismerősöknek nyújtottak valamiféle szolgáltatást, de bejegyeztették magukat, ezzel hivatalossá téve a tevékenységet, s egyben élnek azokkal az előnyökkel, hogy a hivatalosan bejegyzett vállalkozók a különböző pályázati forrásokhoz is hozzáférhetnek. A legtöbb vállalkozás a szolgáltatóipar területén alakul. Ennek az lehet az oka, hogy az ilyen esetekben a vállalkozónak a tudására, készségére, rátermettségére van szükség, kevesebb pénzt kell befektetni például a felszerelésbe. Örvendetes azonban, hogy vannak olyan vállalkozók, akik a termelés területén fejtik ki tevékenységüket. Ha azt nézzük, hogy a szolgáltatószektorban milyen új vállalkozók jegyeztették be magukat, akkor a legtöbb fodrász, műkörömépítő és a kozmetikus, ugyanakkor tudjuk, hogy nagy hiány van úgynevezett mesteremberekből is, és az elmúlt időszakban többen olyan vállalkozást jegyeztettek be, mely villanyszerelési és kőműves munkálatokkal vagy vízvezeték-szereléssel foglalkozik.