Li Ven-liang elsőként figyelmeztetett a legújabb típusú koronavírus veszélyeire. A kínai orvos több kórházi munkatársát is tájékoztatta arról, hogy járványveszély fenyeget, miután jó néhány fertőzéses esettel találkozott a vuhani kórházban. A hatalom igyekezett elhallgattatni, sőt a rendőrség rémhírterjesztés miatt nyomozást indított egy kis csoport ellen, amelynek ő is tagja volt. A 34 éves Li a múlt héten vírusfertőzésben elhunyt, halála kapcsán súlyos ellentmondásba, mások szerint hazugságokba keveredtek a hatóságok.
Fontos figyelmeztetést küldött kollégáinak a vuhani kórházban december 30-án Li Ven-liang fiatal orvos, mert szerinte hét olyan pácienssel is találkozott, akiket a koronavírusok családjába tartozó SARS vírus fertőzhetett meg. A SARS 2002-ben és 2003-ban járványként söpört végig Kínán, több száz ember halálát, és világméretű pánikot okozva.
Li alighanem egy újabb járvány kitörésének veszélyére próbálta felhívni orvostársai figyelmét. Amint ez kiderült, behívatták a rendőrségre, s további hét emberrel együtt rémhírterjesztés miatt eljárást indítottak ellenük. Ennek részeként vele is aláírattak egy „papírt” arról, hogy hamis helyzetértékelésével súlyosan megzavarta a társadalmi rendet.
Feleslegesen és oktalanul, hiszen az orvos majdnem hajszálpontos diagnózist adott. Csak annyit tévedett, hogy nem tudta megnevezni a koronavírus típusát. Ez pedig nem meglepő, hiszen időközben bebizonyosodott, hogy a vírus új formájáról van szó, amely sokkal veszélyesebb és pusztítóbb a SARS-nál.
És az is kiderült, hogy a riasztást kiadó Li – a páciensek kezelése közben – megbetegedett a kórtól, amelybe a múlt héten belehalt.
Ha a hatóságokon múlt volna, ez talán ki sem derül. Merthogy először letagadták a halálát (amelyről egy helyi lap számolt be), és csak másnap ismerték el annak tényét. Eljárásukat többen a közvélemény manipulálásának, félrevezetésének, sokan viszont szimpla hazudozásnak minősítették, megjegyezve, hogy az ilyesmi nem ritkaság az országban.
A történtek miatt csak úgy záporoztak a hivatalosságokra a bírálatok, kritikák, pikírt megjegyzések, posztok és kommentek a közösségi oldalakon. Az orvossal történtek, valamint a járvány okozta bonyodalmak és zűrzavar ritkán tapasztalható heves indulatokat váltott ki a kínaiak nagy tömegeiből.
Az utóbbi években szinte alig akadt példa ennyi negatív, a hatalommal szemben haragot, elutasítást és megvetést árasztó internetes bejegyzésre, mint ahány az új típusú koronavírusra figyelmeztető orvos halálhírének megerősítése után megjelent. Sok vélemény nyílt politikai bírálatot tartalmazott és szólásszabadságot követelt az országban. Némelyek még az olyan megjegyzésektől sem riadtak vissza, amelyek megkérdőjelezik a Hszi Csin-ping elnök irányította hatalom alkalmasságát, sőt a legitimitását.
A riasztónak vagy veszélyesnek ítélt véleményvírusok ellen a hatalom azonnal harcba szállt. Nem tétovázott, mint az emberi életre veszélyes igazi járvány kialakulásának kezdetén, amelynek időpontja lehet, hogy decemberre keltezhető, esetleg még korábbra.
A kormány szolgálatában álló cenzorok lázas és kitartó munkával sorra törölték a nem megfelelőnek ítélt véleményeket. A közösségi média tengernyi bejegyzéséből, kommentjéből a tisztogatás és irtóhadjárat következtében alig maradt valamicske. Meglepetésre azonban a következő vélemény túlélte: „Az igazságot mindig pletykaként kezelik. Meddig fognak hazudni? Még mit akarnak elrejteni?”. Mások pedig azt írták: nem a riasztást kiadó orvos halt meg, hanem egy hős, és „nem szabad hagynunk, hogy ez megismétlődjön”.
A hivatalos tilalmak és a kilátásba helyezett büntetések ellenére egyre többen nyilvánítják ki elégedetlenségüket, vagy csak osztanak meg viedókat a valós járványhelyzetről. A kínai internetcenzúra ezért teljes fordulatszámon működik.
A hatalom az ország törvényeire hivatkozva indokolja a világháló szigorú ellenőrzését és a számára elfogadhatatlan közösségi és weboldalak, szövegek, képek, illetve videók blokkolását, törlését. A védekezés részét képezi az Arany Pajzsnak nevezett tűzfal is, amelyet a titkosszolgálat működtet.
Amióta Hszi (2013 márciusában) elnökké avanzsált folyamatosan szigorítják a (internetes) cenzúrát az országban. A tilalom időnként nevetséges döntéseket eredményez. Néhány éve például betiltották a Micimackó szó használatát a kínai virtuális térben, mivel ez az államfő gúnyneve.
Hogy a koronavírus kapcsán mikor lépett életbe az internetes cenzúra, azt a kívülállók nem tudják. Ám az biztos, hogy az Arany Pajzs olyan ostrom alatt áll, amilyenre korábban nemigen volt példa. A kínai net világát oltalmazó tűzfalat ráadásul már többször is áttörték, kijátszották. A virtuális térbe így felkerült tartalmakkal sok olyan információ jutott ki az országból, amelyek ellentétesek a koronavírus-járványra vonatkozó hivatalos tájékoztatásban megjelentekkel.
Pekinget ez nyilván nyugtalanítja, ezért tovább szigorít. A helyi tömegtájékoztatási eszközöket már fel is szólították, hogy csak hivatalos információkat közöljenek a veszélyes vírus terjedéséről. A kormány és az internetes szolgáltatók pedig mindenkit figyelmeztettek arra, hogy mire számíthatnak, ha álhíreket és híreszteléseket terjesztenek.
