Mindent bíró telefonok?

sk

2020. február 14., 18:47 >> 2020. február 14., 19:48

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Vízállóság, ütésállóság – egyre több gyártó hirdeti, hogy a telefonjai mindent kibírnak. De ha elolvassuk az apró betűs részeket, gyorsan kiderül, hogy mennyire nincs ez így.

Böngészés, olvasás, fotózás, fizetés – vagy akár telefonálás: az okostelefonok egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak, ez pedig azzal jár, hogy egyre több helyre visszük őket magunkkal, és egyre rizikósabb szituációkba kerülnek. Éppen ezért a teljesítmény és a külalak mellett a gyártók is kezdenek rászokni arra, hogy a készülékek strapabíróságát is fontos szempontnak tartsák. Különösen a csúcskategória az, ahol már alig találni nem víz- és porállónak mondott modelleket, melyek különböző IP-számokkal, edzett üveggel és más extrákkal igyekeznek bizonyítani, hogy nemcsak a lakásban, de síelés és strandolás közben is hű társunk marad. De vajon valódi vészhelyzetben mennyire hagyatkozhatunk ezekre? Az a rossz hír, hogy nem annyira, mint azt a gyártók a kiadott marketinganyagokban hirdetni szeretnék. Az IP67 por-, illetve vízállóságot jelent, utóbbinál maximum 30 percet maximum 1 méter mélyen.  Az IP67 kizárólag édesvízre vonatkozik, ha pedig a készülék belsejébe víz kerül, akkor a garanciának is búcsút inthetünk. Ráadásul honlapján az Apple már nem is nagyon emlegeti a konkrét IP szinteket, csak arról beszél, hogy új szintet értek el a por- és vízállóságban – ez pedig nem jelent többet, mint hogy jobb lett az elődjénél. Rossz hír, hogy az IP jelzés önmagában még nem kötelezi a gyártót arra, hogy a garancia erre is kiterjedjen – más szóval hiába kell elvileg vízállónak lennie egy IP67-es jelzésű telefonnak, ha mégis beázik, kizárólag a cég jóindulatán múlik, hogy ezt milyen módon kezeli majd. Az egyetlen kivétel ezalól, ha a hiba már a vásárláskor fenn állt – sok sikert, ha ezt bizonyítani akarjuk!

Az IP szám nem jelent állandó védelmet Az IP67 vagy IP68 persze nem humbug: mint azt a Samsung tapasztalatai is alátámasztják, amióta ezeknek a tanúsítványoknak megfelelő készülékeket dobnak piacra, jóval kevesebb a beázás miatt tönkrement készülék. De a tanúsítvány nem mindenható: elég egy apró sérülés ahhoz, hogy telefonunk háza már ne legyen abszolút zárt – ez lehet egy kisebb esés, de még az is okozhat ilyet, ha sokáig napon hagyjuk azt, és túlzottan felforrósodik. A szigeteléseknek a napfényen túl a sós víz, a különböző tisztítószerek, alkohol, gyümölcssavak sem tesznek jót, így ma már a gyártók nem olyan bátrak, hogy uszodai felvételekkel hirdessék a készülékeket, mint tette azt a Sony öt éve az Xperia ZR esetében. A fő üzenet inkább a teljesítményre, kamerára, dizájnra koncentrál, az esetleges védettséget a specifikációs listában találjuk. Egyes márkák, például a OnePlus, már nem is foglalkozik a hivatalos IP tanúsítvány beszerzésével, annak ellenére sem, hogy elvileg gond nélkül megkapnák. Azoknak, akik nem bírják ki még a víz alatt sem, hogy ne legyen velük telefonjuk, azt javasoljuk tehát, hogy IP tanúsítvány ide, vízállóság oda, inkább egy direkt erre a célra kifejlesztett műanyag táskába vagy búvártokba tegyék azt – az előbbit már pár ezer forintért beszerezhetjük, ami nem nagy ár egy több százezer forintba kerülő készülék védelméért. Hogy erre szükség van, a Statista felmérése is jelzi, mely szerint 2016-ban például pont a beázás volt a telefonos sérülések többségéért (60%-áért) felelős. A híres német fogyasztóvédelmi alapítvány, a Stiftung Warrentest sem ment el szó nélkül mindezek mellett: nagyjából négy éve tesztelik például a telefonok ütésállóságát úgy, hogy egy forgó dobban nagyjából 80 cm-es esések sorozatának teszik ki. A „nagyon jó” címke elnyeréséhez ezt egy készüléknek 100-szor kell elviselni, komolyabb sérülés nélkül. A szervezet tesztjeinek tapasztalata pedig az, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb telefon bírja ezt ki.

Karc vagy ütés? Az üveggyártók nagy dilemmája: kemény, karcálló, de az ütésre könnyen törő üveget, vagy inkább rugalmasabb, de könnyebben karcolódó üveget gyártsanak? A két véglet között a legjobban a Corning nevű cégnek sikerült egyensúlyozni, akik Gorilla Glass termékvonalát rengeteg telefonon és más hordozható eszközön láthatjuk viszont. Ez igen kemény, karcálló külső réteggel rendelkezik, de törésállósága is kiváló, köszönhetően annak, hogy az üveg felületén a viszonylag kis méretű nátriumionokat káliumionokra cserélték. Ezt úgy érik el, hogy az előre elkészített üveglapokat 400 Celsius-fokra hevített kálisó fürdőbe merítik. Lehűlésük után így létrejön a sűrűbb, karcállóbb külső réteg: míg a hagyományos üveg már 5 N/mm2-nek megfelelő pontszerű nyomástól betörik, addig a jelenlegi csúcstelefonoknál használt ötödik generációs Gorilla Glass 6360 N/mm2-t is elvisel, így akár 80 cm-ről is leejthetjük probléma nélkül. A Samsung Galaxy S9 és S9+ például a Stiftung Warentest laboratóriumában simán túlélte a 100 darab esést, míg elődeik már 50-nél tönkrementek – és ezen az S9 oldalán használt lekerekített kijelző sem rontott. Nagyon úgy tűnik, hogy a tervezők jól végezték a munkájukat, ellentétben az iPhone-on dolgozókkal: az Xs és az Xs Max ugyanis elődjeikhez hasonlóan már 50 eséstől is komoly károkat szenvedtek.

Katonai szabványok Az úgynevezett „szabadidős” telefonoknál sokszor találkozunk az impozánsan hangzó MIL-STD-810G-vel. Igaz, sokkal szebben hangzik, mint a DIN/EN 60529, viszont kevesebbet mond. A rövidítés mögött az amerikai hadsereg az általa használt felszereléssel szemben támasztott követelményrendszerének 800 oldalas leírása áll. Ebben részletesen megtalálható a gombásodással vagy a légitámadással szembeni ellenállás fajtája és hatékonysága – az már a gyártók feladata, hogy kitalálják, rájuk melyik vonatkozik. Aki a hadseregnek dolgozik, az természetesen odafigyel erre, de aki csak telefonokat gyárt? Azok több esetben inkább az apró betűs részekben árulják el, hogy mi is van a hangzatos specifikációk mögött. Az ilyen, valóban strapabíróbb változatok rendszerint más területen elmaradnak normál testvéreik mögött: a vastagabb üveg miatt érintőképernyőjük kevésbé érzékeli ujjunkat, kesztyűben pedig egyáltalán nem használhatóak. Vastagságuk és tömegük miatt kevésbé lehet őket zsebre vágni, esetenként pedig gyengébb processzorral is szerelik őket. Beszerzésük tulajdonképpen csak akkor indokolt, ha tényleg egész nap valamilyen nehéz terepen tartózkodunk, tehát például építkezésekre járunk. Az átlagos felhasználó sokkal jobban jár, ha inkább egy strapabíró tokba ruház be, ha pedig szabadidős sportokhoz, például terepkerékpározáshoz vinnénk magunkkal a készüléket, akkor egy dedikált tartót és tokot keressünk hozzá. Statisztikák szerint a megfelelő tartóval felére csökkenhet annak esélye, hogy mobilunk megsérül egy leesés során. Az ilyen védőtokok között egészen extrém megoldások is vannak, a Samsung LED View Cover például megmutatja az időt és az értesítéseket is, sőt, még a hívásokat is fogadhatjuk egy simítással. (Chip nyomán)


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége