Ha az Európai Unió költségvetéséről beszélünk, akkor az Unió jövőjéről is beszélünk – mutattak rá az Európai Parlament (EP) képviselői a tegnapi strasbourgi plenáris ülés uniós pénzügyi keretről szóló vitájában. Nikolina Brnjac, a Tanács soros horvát elnökségének képviseletében felszólalva elmondta, hogy döntő fázisba jutott a tárgyalás, a megállapodás azonban nem lesz egyszerű. Az Egyesült Királyság kilépése nagy költségvetési hiányt okozott, míg az Uniónak új szakpolitikai prioritásokkal is foglalkoznia kell. A célok megvalósítása sürgető, így a vitát mihamarabb le kell zárni – vélekedett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb prioritás a költségvetési tervezetben a klímasemlegesség megvalósítása 2050-re. Ezt a kitűzött célt nemcsak a bolygó jövőjének érdekében kell megvalósítani, hanem a fenntartható fejlődés miatt is, amely új gazdasági lendületet ad az Uniónak, és új munkahelyeket teremt. Hozzáfűzte továbbá, hogy az Európai Bizottság nem fog olyan keretköltségvetést támogatni, amely 25 százaléknál kevesebbet kíván a klímaváltozás elleni harcnak szentelni.
Von der Leyen kiemelte: „Nagyon sok tagállam védi a kohéziós és agrárforrásokat, ami alapjában véve nagyon helyes. Fontos, hogy a régi és az új prioritások egyensúlyban maradjanak, azonban látni akarom részükről ugyanezt az elkötelezettséget, amikor új célkitűzéseinkről van szó.”
Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy pártjának nagyon fontos a költségvetése ellenőrzése, ezért oligarchiaellenes törvény bevezetését sürgette. Emellett az uniós források jogállamisághoz kötését is sürgette. Szerinte a jogállamiság letéteményese ebben az értelemben a független média és igazságszolgáltatás tagállami megléte.
Iratxe García Pérez, az európai szociáldemokraták képviselője szerint elengedhetetlen a megfelelő finanszírozás ahhoz, hogy az Unióban támogatni tudják az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a digitális és ökológiai átalakulást, az utóbbi társadalmi hatásainak mérséklését, és folytatódjon a régiók, városok, gazdálkodók, fiatalok, kutatók, vállalkozók uniós támogatása is.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában rámutatott, hogy az előző, finn tanácsi elnökség „finoman szólva szub-optimális” munkájának eredményeként a költségvetéssel kapcsolatos megállapodás még messzebb van, mint a finneket megelőző soros elnökségek alatt. Szerinte a finn elnökség „logikájában és rendszerében igazságtalan és tisztességtelen ajánlatot fektetett le a tárgyalóasztalra”.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője azt mondta, hogy az uniós versenyképesség megőrzéséhez a kohéziós és az agrárforrásoknak nem szabad csökkeni. Kiemelte, hogy az Unión belüli strukturális különbségek nem maradhatnak fenn, a béreknek és a szociális jogok közötti tagállami szakadéknak el kell tűnnie.
Johannes Hahn, a költségvetési ügyekért is felelős uniós biztos a vitát záró felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a jövő heti uniós csúcstalálkozó kulcsfontosságú lesz a tagállamok közti konszenzus eléréséhez. Reményét fejezte ki, hogy a tagállami érdekek a tárgyalás alatt közelebb kerülnek egymáshoz, mivel a „megállapodás megszületése az EU összérdeke”.
„Hatékony költségvetésre van szükség, mert már csak 27 tagállamunk van. Az idő sürget, hogy megtaláljuk a minden tagállam számára jóváhagyható költségvetést. A jövő heti találkozó eredményessége a jóakaraton és a ráfordított energián múlik” – tette hozzá az Európai Bizottság felelőse.
A tegnapi vita a tagországok állam- és kormányfőinek február 20-ai rendkívüli ülését előzte meg. A tagállami vezetők ezen az ülésen próbálnak közös álláspontot kialakítani a 2021 és 2027 közötti költségvetésről.
