A balkáni országok évtizedek óta aktuális témáival, a térség népességének csökkenésével és az agyelvándorlással foglalkozott a minap az Euronews európai tévécsatorna. Döbbenetes megállapítása szerint „Szerbia évente egy egész várost veszít el”. A fiatalokra összpontosít, nem gondoskodik az idősekről. Hasonló gondokkal küzd szomszédja, Horvátország is.
Az Euronews forgatócsoportja ellátogatott a kelet-szerbiai, megítélése szerint teljesen feledésbe merült Blagojev Kamen bányászfaluba, ahol a 2011-es népszámlálás adatai szerint is már csak 17 háztartást írtak össze. Az újságíró a 77 éves Uroš Trainović helybeli lakossal beszélgetett, aki elmondta: az egykori aranybánya még mindig sok kincset rejteget, de nincs, aki befektessen, munkaerő sincs, az ő fiai is elmentek Németországba, illetve Ausztriába.
– A fiaim gyakran meglátogatnak, de visszajönniük nincs mire – fogalmazott Trainović.
A Világbank adatai szerint a már hétmilliót sem elérő szerbiai lakosság lélekszáma 2050-re 5,8 millióra csökken, ami 1990-től számítva 25 százalékos apadást jelent. Nemrégiben az ENSZ is bekapcsolódott a szerbiai népesség további nagyarányú csökkenésének megelőzését szolgáló tevékenységbe: nemzetközi szakértői csoportot alakított, amely megvizsgálja a folyamat okait, és megoldásokat kínál. A csoport a múlt hónapban járt Szerbiában. Wolfgang Lutz osztrák demográfus azt mondja: az alapvető probléma a kivándorlás. Főképpen a magasan szakképzett, egyetemet végzett, feltörekvő fiatalok hagyják el hazájukat, ezzel pedig az országban alaposan megcsappannak az emberi erőforrások.
A szerb kormány különféle intézkedésekkel igyekszik megállítani a lakosság lemorzsolódását, anyagilag támogatja a többgyermekes családokat és a falun maradó, vállalkozó fiatalokat, felújítja az iskolákat és óvodákat, egyes önkormányzatokban, például Újvidéken nem kell már fizetni az óvodai ellátásért, az állam támogatja a mesterséges megtermékenyítést… Siniša Mali pénzügyminiszter – akárcsak korábban több ízben az államfő – a napokban úgy fogalmazott, „nagy pénzt” fognak fordítani arra, hogy itthon tartsák a fiatalokat. Egyes külföldi szakértők szerint mindez mégsem elég, nincs megfelelő társadalmi terv. Ruth Finkelstein, a New York-i Columbia Egyetem tanára szerint a szerb állam a fiatalokra összpontosít, miközben elhanyagolja az idős lakosságot, pedig a népjóléti politika megvalósításában ennek a rétegnek is ott a helye. Szerbiában a 65 év felettiek száma növekszik a legnagyobb mértékben – emelte ki egy fővárosi tanácskozáson a hét elején Slavica Đukić Dejanović népesedéspolitikával megbízott tárca nélküli miniszter, aki azt az egyetlen jó hírt tudta közölni, hogy tavaly 314-gyel több gyermek született az országban, mint egy évvel korábban.
