Jövő hétfőn kerekedik be 271 év Zombor szabad és királyi várossá emelkedésétől, az ezzel kapcsolatos rendezvények már a héten elkezdődnek. Az elibertációt Mária Terézia udvarában kellett kijárni, majd busásan megfizetni. A szabad és királyi cím kiváltásához a városnak 150 000 aranyforintot kellett befizetnie a kincstárba, aminek nagy részét hitelből fedezték, és a törlesztést hosszú ideig nyögték. Aztán kiderült, jól gondolkodtak a leszerelt, kapanyélhez, tehénpásztorkodáshoz nem szokott egykori granicsárok, a befektetés végül kifizetődött. Nem kellett minden után adózni, vásárokat lehetett tartani, vámot szedni, kereskedni, közben kiépült egy tisztességes alapokra helyezett adminisztráció, az egymás nemzetiségét és felekezetét tiszteletben tartó, demokratikus hatalommegosztás.
A 18–19. századi gyors fejlődés során megyeszékhellyé nőtte ki magát Zombor. Nem ingyen, nem politikai küzdelmek nélkül. A megyei közigazgatáshoz tisztviselők kellettek, családjaik ellátására kereskedők nyitottak boltokat, természetesen megjelentek a gabona- és jószágfogalmazók, a takarékpénztárak, a bankok, a polgáriasodás során az első közkönyvtár, az épített színház, a múzeum, a város urbánus jelleget öltött. Magyar városnak számított, de a magyar többség soha nem jellemezte a várost, mindig bunyevácból meg horvátból és szerbből állt a többség, mostanság azonban a szerbség viszi a prímet, a magyarság csupán szórványt alkot.
Az említett fejlődés küszöbének tiszteletére választotta Zombor a város napjává február 17-ét.
Az ünneplést az idén két másik évfordulóval is egybekapcsolta az önkormányzat: a város első parkjának létesítésével, ami a városi zöldövezet módszeres gondozása kezdetének számít, valamint a zombori Dalárda megalapításának ugyancsak 150 éves jubileumával. A program szerint pénteken, február 14-én a városháza dísztermében 18 órai kezdettel bemutatják Milan Stepanović helytörténész U tom Somboru – grad u prizmi stoleća című városmonográfiáját, majd 20 órától a Népszínházban előadják a Kad bi Sombor bio Holivud című darabot. A belépés mindkét rendezvényre ingyenes.
Másnap, szombaton, 11 órakor Sava Stojkov alkotásaiból nyílik kiállítás a Laza Kostić Művelődési Központ Képtárában Ragyogó erdők címmel. Egy órára rá a városháza dísztermében előadják A tündér erdei varázslatai című gyermek balettet. A zombori városmonográfiát kísérő dokumentumkiállítás 18 órától lesz megtekinthető a Városi Múzeumban, 19 órától A nők Milan Konjović festészetében címmel lesz látható tárlat a Milan Konjović Képtárban, 20 órától pedig a helyi zeneiskola tanárai koncerteznek a városháza dísztermében. Szombaton este hat órától a Vajdasági Magyar Szövetség Nyugat-bácskai Körzeti Szervezete mutat be ünnepi műsort a Magyar Polgári Kaszinóban.
Vasárnap, február 16-án déltől a városháza dísztermében az Aladdin csodalámpája című gyermekbalett tekinthető meg. A zombori Dalárda megalapításának 150. évfordulójáról 18 órakor nyílik kiállítás a Városi Múzeumban, majd a Dalárda ünnepi föllépésére kerül sor 19 órától ugyanott, a Mosztonga sportcsarnokban pedig küzdősportbajnokságot (Serbian Battle Championship) rendeznek 20 órai kezdettel, ez fizetős rendezvény.
A központi ünnepséget hétfőn, a város napján ejtik meg. Délben ünnepi rendezvényt tartanak a Népszínházban, amire csak meghívóval lehet belépni. Este hét órától Saša Matić koncertezik a Szentháromság téren, 20 órától pedig Milan Lane Gutović kabaréját láthatja a közönség a Népszínházban, ez a program is fizetős.
