Szerbiában az egyik örökös visszatérő téma a közvállalatok ügyének a rendezése. Az évek óta ígért reformok még mindig nem érkeztek meg, az állami vállalatok átalakulása tehát a vártnál sokkal lassabban halad – mondta el a Szabad Európa Rádiónak Sebastian Sosa, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerbiai irodavezetője.
A rádióműsorban elhangzott kérdésre az állami tulajdonban lévő vállalatok működéséről az irodavezető így nyilatkozott:
– A jelenleginél sokkal több igyekezetre lenne szükség, hogy a közvállalatokat végre a megfelelő szakmai vállalatirányítás jellemezze. Az állami vállalatok tulajdonjogi kérdéseit illető dokumentumokat az ígéretek szerint 2020 júliusáig készíti elő a szerbiai kormány, az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank segítségével, a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás feltételeit pedig 2021 januárjáig kell teljesítenie Szerbiának – közölte az irodavezető.
Szerbia egyik legnagyobb kihívása, ami közszféra szerkezetátalakítási reformjait illeti, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS), melynek átalakítása 2014 óta tart. Pillanatnyilag nincs pontos adat arról, mennyit ér a villanygazdaság, ezért mihamarabbi össze kell írni a vállalat tulajdonában lévő értékeket. Ez lenne az első lépcsőfok ahhoz, hogy a vállalat részvénytársasággá váljon, az illetékes szervek pedig már rég túllépték az összeírás határidejét. Az IMF emlékeztette azonban az illetékeseket, hogy Szerbia legkésőbb az év végégig köteles megváltoztatni a villanygazdaság jogi státusát.
Petar Đukić, a belgrádi Technológiai-fémipari Kar előadója szerint bármennyire is korszakváltást hirdetnek a jogi státus megváltoztatására hivatkozva, lényeges változás nem történik.
Megeshet, hogy a kormány formálisan teljesíti a kiszabott feltételeket, ahogyan ezt eddig is tette sokszor, de a lényeg ugyanaz marad. Az EPS továbbra is állam marad az államban. Az elmúlt 20-30 évben minden kormánynak a kezére játszott a villanygazdaság, ott könnyű lopni – mondta el Đukić.
A Szabad Európa Rádió kérdéseire az EPS működésével kapcsolatban senki nem akart válaszolni az Energetikai és bányaügyi minisztériumból. A pénzügyi reformokat illető információk ügyében viszont Duško Vasiljević, a Világbank képviselője készséggel állt a riporterek elé. Szerinte vitathatatlan bizonyos reformok véghezvitele a közszférában, ennek a hatása is érezhető. Az állami kézben lévő vállalatoknak még mindig jelentős befolyásuk van a hazai gazdaság alakulására, a gond viszont abban van, hogy a vezetésük és szakmaiságuk egy fabatkát sem ér. Szerbia ezeknek a veszteségesen működő közvállalatoknak a megsegítésére több mint 300 millió eurót különített el az állami kasszából.
– Jelentős terhelés a költségvetésnek a közvállalatok éves veszteségének a kisegítése. Szerbia háromszor nagyobb összeget választ ki erre a célra az éves GDP-ből, mint bármelyik ország az Európai Unióból. Ezek a támogatások azonban valójában mind állami helyre jutnak vissza – ismertette Vasiljević, aki kitért a további útvesztőkre is.
A támogatottak jelentős részét helyi közvállalatok alkotják, s ez a pénznek mintegy felét viszi el. Sok esetben ezeknek a vállalatoknak az igazgatói minden nyilvános versengést és átvilágítást mellőzve huppantak az igazgatói székbe.
A 2018. év csúcsteljesítője a veszteségekben a Szerbiai Villanygazdaság volt, az előző években összetorlódott hátralékokkal együtt több mint 120 milliárd dinárt tett ki a tartozása. Szorosan nyomában van a Srbijagas Közvállalat a 112 milliárd dináros veszteséggel, és a Putevi Srbije Közvállalatot is érdemes megemlíteni a 11 milliárd dináros tartozásával. A veszteséget halmozó közvállalatok teljes listája természetesen ennél jóval hosszabb.
