A szokatlanul enyhe tél miatt már január közepén megérkeztek az első gólyák Európába. Alsó-Szászországban mintegy 30 madarat észleltek három héttel ezelőtt.
Az éghajlatváltozás miatt valószínűleg ők nem repültek el Afrika középső vagy déli részéig. Szakértők szerint elképzelhető, hogy csak Spanyolországig vagy Marokkóig jutottak. Magyarországra még nem érkezett vissza gólya. Az elmúlt két évben, mind a kétszer, február 13-án, a Suri névre keresztelt madár volt az első hazatérő.
— A legfrissebb műhold-leadós, színesgyűrűs adatok azt mutatják, hogy vannak korábban visszatérő egyedek, volt olyan magyar gólya, ami csak Izraelig vonult, nem ment el Szudán-Csád térségébe, vagy akár Dél-Afrikába, de alapvetően azt lehet mondani, hogy Magyarországon a fehér gólyák vonulása a két legnagyobb nemzeti ünnepünkhöz kötődik, a tavaszi érkezés dandárja március 15 környéke, az őszi elvonulás pedig augusztus 20. - nyilatkozta az Euronews-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.
A nyár végén mintegy 20-25 ezer fehér gólya kel útra Magyarországról dél felé. Mindössze pár tucat madár marad telelni. A kétezres évek eleje óta ez általános tendencia.
Változó klíma, változó biológia
A Kárpát-medencében erősebb az éghajlatváltozás, mint a globális átlag, ez a biológiai sokszínűség szempontjából is veszélyes tényező.
— A biológia úgy védekezik, hogy a fajok délről északra kezdenek vándorolni, viszont a Kárpát-medence teljesen körül van véve hegyekkel, és emiatt ez az átmenet sokkal nehezebb. Így azokat a fajokat, amiket látunk, hogy vagy vesztenek az élőhelyükből vagy akár helyileg ki is halnak, ezeknek a helyét sajnos az invazív fajok veszik át könnyen - véli Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, hozzátéve, hogy ennek eredménye lehet egy jövőbeli poloskainvázió vagy a mezőgazdasági kártevők elszaporodása.
