A roma közösség munkaerő-piaci felzárkóztatása a célja annak az Európai Unió által támogatott 2021 augusztusáig zajló nemzetközi projektumnak, aminek első felében szerbiai és szlovéniai intézmények, civil szervezetek vesznek részt.
A romák munkaerő-piaci foglalkoztatottságával foglalkozik az az EU által támogatott szerb-szlovén projektum, aminek egyik állomása a zobnaticai szálloda konferenciaterme volt (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Ennek keretében Szlovénia tudományos és sportminisztériuma, valamint a belgrádi Kisebbségkutató Intézet közreműködésével a zobnaticai Miznah hotelban zajlott egyeztetés. Dr. Silvo Devetak, a Maribori Egyetem emeritusa, projektvezető elmondta, hogy Európa általánosan munkaerőhiánnyal, Kelet-Európa pedig a szakképzettek elvándorlásával küzd, és a ZAPROM megnevezést kapott projektum elsődleges célja pedig az, hogy a roma közösség tagjai bevonásával hogyan lehetne hatékonyabban kezelni ezt a problémát.
– Az egykori Jugoszlávia tagállamainak intézményeivel, vagyis a nyugat-balkáni régió bevonásával kezdtük az egyeztetést. Egy-egy populáció gazdasági ereje, munkaerő-piaci jelenléte összetett problematikára világít rá, gyakorlatilag országrészek, térségek elmaradottságát is jelenti egyben. A roma nemzetség munkavállalói további akadályokkal kell hogy szembe nézzenek, egyrészről a negatív sztereotípiákkal, másrészről az igazsághoz tartozik az is, hogy azokban az országokban, ahol a munkanélkülieknek, vagy más rászorulóknak folyósított szociális juttatások szinte megegyeznek a minimálbérrel, ott az egyének részéről közömbösség mutatkozik a munkavállalás iránt. Ez pedig csak tovább erősíti az előítéleteket. Megoldást mi nem kínálhatunk, csak megkíséreljük feltérképezni a viszonyokat, és hogy megerősítsük a roma családokban azt, hogy csakis az oktatáson keresztül, a továbbtanulás segítségével tudják a saját nehéz helyzetüket orvosolni – magyarázta dr. Silvo Devetak, és hozzá tette még, hogy a „modern idők szava magával vonja majd a roma populáció fejlődését is”, mint ahogy az elmúlt évtizedek alatt már kialakult az értelmiségi rétege, és ehhez szeretne hozzájárulni ez a projektum.
Miladin Nešić községi polgári jogvédő, a rendezvényen jelen levő Szerbiai Ombudsmanok Egyesületének elnöke kérdésünkre elmondta, az intézményi szintű egyeztetés után vonják be a helyi roma szervezeteket, akik igyekeznek személyesen konkrét információkat begyűjteni az érintettektől.
– Tájainkon több kulturális hátterű, anyanyelvű roma populáció él. Ami érdekes adat, hogy a népszámlálási adatok szerint csökkenő tendenciát mutat községünkben az őshonos roma közösségek lélekszáma is, illetve valószínűsíthetően többen nem vállalják nemzeti hovatartozásukat. Viszont a jövő évi népszámlálás alkalmával talán megtudhatjuk, hogy Topolya és a falvak hány olyan roma családdal gyarapodott, akik az utóbbi néhány évben költöztek a tájainkra. Ami lényeges, hogy a községünkben, illetve mindenhol fel kell göngyölíteni a társadalmi, egyéni konfliktusokat, problémákat, és közösen megoldást találni rájuk – mondta el a községi jogvédő, aki elárulta: a projektum része az is, hogy aktivisták közreműködésével felkutassák, és anonim módon lejegyezzék a közösség tagjainak, a munkáltatóiknak és a helyi önkormányzatok illetékeseinek a tapasztalatait.
– A Topolya községben élő őshonos roma közösségnek sikerült több téren is integrálódni a társadalomba, és esetükben nincsenek olyan kirívó, orvosolandó feladatok, mint az ország egyes, vagy a balkáni régió más tájain. Ugyanakkor vannak megoldandó feladatok, így át kell vizsgálni azt az akciótervet, ami valamennyi községben meghatározza a nemzeti közösségek jogait, illetve a foglalkoztatásra vonatkozó akciótervek gyakorlati kivitelezését – hangsúlyozta Miladin Nešić.
