Sopron a magyar–osztrák határon, Győr-Sopron megyében fekvő bájos város. Műkincsekben nagyon gazdag, második helyen áll az országban. A közeli Alpok Schneeberg csúcsán sokáig megmarad a hó és esőt hoz a szél – a helybeliek szerint Sopronban vagy esik az eső, vagy fúj a szél, vagy harangoznak!
A római időkben Sopron Scarabantia néven volt ismert, rajta keresztül vezetett a Borostyánkő út, mely összekötötte Észak-Európát Bizánccal. A magyarok a X–XI. században telepedtek le itt, a római vár alapozta meg a várost. 1277-ben IV. László király szabad királyi várossá emelte a települést. 2017–2018-ban egy nagy rekonstrukciós program keretében megújult a város, új utcaburkolatot kaptak a belváros ódon utcái, megújultak a terek, korszerűsítették a világítást.
Sopronban rengeteg a látnivaló.
A hangulatos Fő téren áll a XVII. században épült 58 m magas Tűztorony. Szemben az érdekes alakú, a XIII. században épült, gótikus stílusú Kecske templom. A hiedelem szerint egy kecske sok kincset kapart ki a földből, ebből épült fel a templom. A templomban egy fából faragott szószék áll, melyről 1456-ban Kapisztrán János prédikált és toborozta a katonákat Hunyadi János seregébe a törökök elleni hadjáratba.
A Fő tér 8. alatt álló szép, barokk palota a Storno-gyűjteménynek ad otthont. Az olasz–svájci származású Storno család elszegényedett család volt, Sopronban telepedtek le. Ifjú Storno Ferenc kéményseprő mesterséget tanult, annak ellenére, hogy rajongott a művészetekért. Pártfogókat találva, Bécsben képezte magát, iparművészettel kezdett foglalkozni, restaurált, műemlékeket fedezett fel és gyűjtött. Ebből a kincsből gyűlt össze az igen gazdag Storno-gyűjtemény, melyet érdemes megnézni, szép porcelánokat, festményeket, bútorokat lehet itt látni. A múzeum egyik része Liszt Ferencnek állít emléket – a nagy zongorista és zeneszerző 9 éves korában itt adta elő első koncertjét, majd később többször jótékonysági hangversenyt adott a városban.
Létrejött a Liszt Ferenc Kulturális Központ is, melynek épülete előtt Liszt szobra látható.
A XIX. századból származó Előkapu 7. alatti ház még mindig áll, legenda fűződik hozzá. A ház Spurzheim Vilmos órásmester tulajdona volt, ő két dolgot szerettet igazán: Anna lányát, a „szépséges Nettit”, és a ház ormára szerelt gyönyörű órát, melyet kétoldalt egy-egy angyalka díszített. Az óra ütötte a negyedórákat és harangjáték is szólt. Az órás végrendeletében lányára akarta hagyni a házat, meghagyva, hogy 20 évig nem adhatja el. Az élet úgy hozta, hogy a szépséges Netti előbb meghalt mint az apja. Az óra lassan berozsdásodott és elnémult, aki sokáig figyeli a házat, néha mintha látná még az angyalokat...
A szépséges Nettiről írt Sopron szülötte, Frankenburg Adolf (1811–1884) író, költő, szerkesztő Őszinte vallomások” című művében. Pesten Jókai mellett az Életkép szerkesztője volt, a Kossuth alapította Pesti hírlap munkatársa. Sopronban megalapította a Művészeti és irodalmi kört. Titkos esküvőről suttogtak Sopronban, amikor 1881 októberében a 69 éves Frankenburg Adolf nyugalmazott udvari titkár elvette a 45 éves Carina Anna világhírű operaénekesnőt. Az esküvőn csak két tanú és a plébános volt jelen.
Sopron és környéke bortermelő vidék. Sok belvárosi kapualjban ülőfülkék sorakoznak. Itt kóstolgatták a város polgárai a borokat. Sopronban ugyanis a borospincék nem a szőlőbirtokon, hanem a bortermelő háza alatt voltak.
Sopron legismertebb bora a kékfrankos. Neve a napóleoni időkből származik, Napóleon katonáinak fehér és kék színű francia pénzük volt, a minőségi borért kék színűvel kellett fizetniük, mert az többet ért. Ma a kékfrankost 1140 hektáron termelik, gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösbor. Nagyon ismert fajtáról van szó, a borfesztiválok sok turistát vonzanak a vidékre.
A Szent Mihály utcához szintén legenda kötődik, a hiedelem szerint itt valamikor boszorkányok tanyáztak. Este 11 után kb. 20 boszorkány ült itt és gyümölcsöt árult. Ha valaki nem akart venni, erőszakoskodtak. Az éjjeliőr mindig tartott magánál aprópénzt, és vett egy kiló gyümölcsöt, mely reggelre porrá változott!
Sopron kertvárosában – Brennbergbányán – áll a Kocsmatemplom, amelyben egy fedél alatt megfér egymással a templom és a kocsma.
Sopronban ápolják a hagyományokat, fejlesztik a turizmust. Ma a városnak 58 000 lakosa van. Az egyetemen, mely egy gyönyörű botanikus kertben helyezkedik el, 3000 hallgató tanul főleg erdész- és bányamérnöknek. Sopron wellness-központja sok látogatót vonz, termál gyógyvizes medencéi kellemes kikapcsolódást kínálnak.
Sok az érdekes rendezvény – zenei fesztiválok, Tündérfesztivál gyerekeknek, Szüreti napok, Adventi koncertek.
Nekem nagyon tetszett ennek a városnak a kultúrája, és ezért jogosan hirdeti az itteni turistaközpont: „Mindenhol jó, de legjobb Sopronban!”.
| Sopron egyik jelképe a kőből faragott hattyús kút a Hunyadi János utcában, melyhez legenda fűződik: egy, többször sikertelenül vizsgázó hallgatónak a tanára azt mondta, hogy a vizsgát majd csak akkor teszi le, ha a hattyú kitollasodik. A furfangos diák reggelre tollal borította be a szobrot. Tanárának tetszett az ötlet és átengedte a diákot a vizsgán. Azóta hagyomány lett, hogy a végzős diákok záróvizsga előtt tollal vonják be a kőhattyút. |
