Amikor a benzinkutakon megjelent az autógáz, az állam azt igérte, hogy ára nem fogja túllépni a benzin és dízel árának az 50 százalékát. Ehelyett most ott tartunk, hogy a régióban csaknem a legdrágább üzemanyagot vásároljuk, ugyanakkor Európában a legmagasabb állami terheket fizetjük utána.
Az autógáz 85 dinár, vagyis 14 százalékkal drágább a szomszédos országok átlagáránál. Az autógáz árát tekintve Szerbia Görögország és Albánia után a legdrágább, míg például Bulgáriában ez az ökológiailag előnyös üzemanyag 26,5 dinárral olcsóbb.
A Politika napilap leszögezi, hogy ahelyett, hogy az állam ösztözné ennek az üzemanyagnak a fogyasztását, és ezáltal is csökkentené a légszennyezettséget, mind inkább növeli a terheket. 2011 és 2019 között 17,98 dinárról 43,76 dinárra nőtt az autógáz kilogrammja után fizetendő különféle adóteher, legalábbis erre mutatnak rá a Szerbiai Olajtársaságok Társulásának adatai. Nem csak az autógázra kivetett jövedéki adó, hanem más terhek is túlméretezettek, mint pl. az energetikai hatékonysági térítmény, a kötelező tartalék-térítmény, az üzemanyag jelölésére kirótt térítmény, melyeket ráadásul nem kilogrammonként, hanem literenként számolnak el.
Az autógázra kirótt jövedéki adó tekintetében Szerbia csúcstartó Európban. A jövedéki adó Luxemburgban 96 euró 1000 literre, Belgiumban 106, Németországban 191, Szerbiában pedig 322. Tomislav Mićović, az olajtársaságok társulásának főtitkára szerint az EU stratégiája szerint a környezetkímélő üzemanyagok népszerűsítésén kellene fáradozni, ehelyett nálunk annak lehetünk szemtanúi, hogy az utóbbi időben az autógáz a benzin és a dízel áránál is gyorsabb ütemben drágul.
