A Művelődési Központ Ifjúsági Tribünjének klubhelyiségében történelmi témájú előadást tartott dr. Miloš Savin történész, Mária Terézia és Újvidék kapcsolatát, korabeli viszonyait vette górcső alá.
Fotó: Fúró Dénes
Hangsúlyozta, hogy az eliberáció, vagyis a szabad királyi városi rang elnyerése 1748. február 1-jén talán a legfontosabb, olyan történelmi esemény volt, amely alapot biztosított a továbbiakban is a szerb nép nemzeti és kulturális fejlődésének, a Szávától és a Dunától északra eső területeken. Elmondása szerint számos legenda kering a neves uralkodóról, többek között az is, hogy részt vett egy bálon Újvidéken, nincs azonban olyan adat, ami ezt megerősíthetné. Mária Terézia uralkodása alatt a Habsburg Birodalom léte is veszélyben forgott, főként a külső veszélyek miatt, neki sikerült azonban egybetartania az országot.
– Amikor édesapja, VI. Károly császár és király belátta, hogy nem lesz fiú utódja, 1713-ban meghozta a Pragmatica Sanctiót, amellyel biztosította az öröklést a női utódoknak is. Ezt a törvényt elfogadta Poroszország, Bajorország és Franciaország is, halála után azonban mégis megtámadták Ausztriát az ún. örökösödési háború során – magyarázta Savin.
Újvidékről, mint településről csak 1694-től beszélhetünk, amikor a péterváradi erődítményt is felépítették, ekkoriban Péterváradi sáncnak nevezték. Az építkezések során szükség mutatkozott a különféle mesteremberek és kereskedők iránt. Emiatt egyre több szerb települt a városba, olyanok, akik főként török területről menekültek ezekre a vidékekre. Ebben az időben mellettük még nagyszámú, kiválóan képzett német mestereket is találunk a településen. – A kor, valamint egy sor objektív, politikai és történelmi körülmény tette Mária Teréziát igazán nagy uralkodóvá, Újvidéket pedig szabad királyi várossá – értékelt a történész.
