Béketervet hirdetett az amerikai elnök az évtizedek óta tartó palesztin–izraeli viszály megoldására. Donald Trump váratlan bejelentését a héten fogalmazta meg vendége, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében, aki elégedetten nyugtázta a hallottakat. A palesztinok azonban figyelembe se akarják venni a javaslatot, amelynek Izraelben is akadnak ellenzői.
A Békéből a jólétbe című tervében Donald Trump kétállami megoldást javasol. Ennek lényege: az önálló Izrael mellett (szomszédságában) egy új, békés palesztin ország létrehozása, amely a Palesztin Hatóság által irányított Ciszjordániát és a Hamasz uralta Gázát foglalná magába.
A nyolcvan oldalas dokumentum több témakörről rendelkezik, és két fejeztre oszlik: a terjedelmesebb foglalkozik a politikai rendezéssel, a másik pedig a gazdasági ügyekkel. Az utóbbi fejezet ígéretei között szerepel a palesztin területeken tapasztalható szegénység fölszámolása és egymillió munkahely létesítése, továbbá 50 milliárd dollár biztosítása befektetésekre (tíz éven keresztül). Az összegből 28 milliárdot a palesztin területeken használnának föl, a többin Egyiptom, Jordánia és Libanon osztozna. A pénzt részben Washington biztosítaná, részben a Perzsa (Arab)-öböl mentén fekvő gazdag államok és magánbefektetők.
A béketerv értelmében az Egyesült Államok elismerné Izrael fennhatóságát a ciszjordániai zsidó telepek és a Golán-fennsík fölött, Jeruzsálemet pedig a zsidó állam oszthatatlan fővárosaként fogadná el. A Jeruzsálem tőszomszédságában elterülő és magas betonfallal elválasztott Abu Disz peremterület, illetve falu pedig a palesztinok fővárosa lesz, jóllehet ők már régóta maguknak akarják az egész Kelet-Jeruzsálemet, benne az Óvárossal.
Trump meggyőződése, hogy a terv az évszázad alkujának számít és „nagyon hatékonyan” segíti majd a palesztin-izraeli béke megteremtését. Magabiztosan állítja azt is, hogy az ő víziójának megvalósításával mindkét fél győz, s ez a „két államra épülő realisztikus megoldás” megszünteti Izrael fenyegetettségét a palesztin állam részéről. Az amerikai elnök abban is érdekelt, hogy a megállapodás nagyon jó legyen a palesztinok számára, akiknek szerinte „ez lehet az utolsó esélyük” a saját államra.
Benjamin Netanjahu is úgy véli, hogy a dokumentumban foglalt javaslatok kiegyensúlyozottak, reálisak és esélyt nyújtanak a tartós béke megteremtésére. A cél megvalósítása érdekében hajlandó tárgyalni a palesztinokkal a leendő államukról. Ehhez azonban meg kellene őriznie a tisztségét a márciusi előrehozott parlamenti választáson. És persze tisztáznia kell magát a bíróságon abban a három korrupciós ügyben, amelyek miatt tavaly vádat emelt ellene a főügyész.
A béketerv az eddigi legrészletesebb elképzeléseket foglalja magába a palesztin–izraeli patthelyzet feloldására. Tartalmából egyebek mellett kiderül, hogy a majdani palesztin állam területe kétszer akkora lenne, mint amennyit jelenleg ellenőriznek. Ez részben területcserékkel valósulna meg.
Ciszjordánia képezné a palesztin állam nagyobbik részét, de hozzá tartozna a Földközi-tenger partján elnyúló Gázai-övezet is. Az előbbi térség azonban nem lenne tisztán palesztin terület, mert ott megmaradnának a zsidó telepek, azok túlnyomó többsége Izrael szerves részét képezné. A Jordán folyó völgye ugyancsak izraeli ellenőrzés alatt maradna. Mindaddig, amíg az új palesztin állam teljesíti a kormányzás „nemzetközi” feltételeit.
A lehetséges határokat (első alkalommal) immár egy térképen is feltűntették, amiből kiderül: a nem összefüggő palesztin területeket alagutak, hidak, felüljárók és közutak kötnék össze. Ciszjordániából például csaknem 40 kilométeres alagút vezetne a Gázai-övezetbe, kiépítésére pedig ötmilliárd dollárt szánnának.
A tervezet kilátásba helyezi a Gázát uraló Hamasz leszerelését is, továbbá az egész övezet demilitarizálását, miközben elveti annak lehetőségét, hogy a palesztin menekültek visszatérjenek Izraelbe.
Bár Trump és Netanjahu elégedett a tervvel, a ciszjordániai zsidók jó része egyáltalán nem lelkesedik érte. A palesztin vezetés pedig fölháborítónak és elfogadhatatlannak, sőt amerikai diktátumnak tartja.
Mahmud Abbasz, a Palesztin Hatóság vezetője – Trumpon élcelődve – nem az évszázad alkujának, hanem az „évszázad pofonjának” nevezte a dokumentumot, amelyre „ezerszer is nemet” mondanak. Közölte ugyanakkor, hogy „Jeruzsálem nem eladó, a jogaink nem eladók, ez az összeesküvés kudarcot vall majd. A palesztinok kitartanak amellett, hogy véget vetnek az izraeli megszállásnak és államot hoznak létre Jeruzsálem fővárossal”.
A palesztin vezetés arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy bojkottálja az amerikai kezdeményezést. Egy iszlamista palesztin szervezet pedig már fegyveres felkeléssel fenyegetőzik.
Néhány arab ország támogatja a Trump-tervet: az Egyesült Arab Emírségek például „fontos kezdőlépésnek” tartja a „béketárgyalások felújításához vezető úton”. Egyiptom és Szaúd-Arábia is bizakodó. A legtöbb arab kormány és Irán azonban elutasítja, sőt megalázónak tartja a béketervben szereplő részleteket.
