2024. március 29., péntek

A britek ma kilépnek, de nem távoznak

A Brexit jogilag hatályossá válik – Az Egyesült Királyság mégis az EU-ban marad

Történelmi fordulathoz érkezett az EU: először hagyja el egyik tagállama, s emiatt a bennmaradók száma 27-re csökken. Az Egyesült Királyság – 47 év után – ma éjfélkor lép ki a közösségből. Februártól ugyan formálisan már nem része az EU-nak, ám december 31-éig még hozzá tartozik, vagyis az lesz az igazi választóvonal. Addig meg kellene állapodnia Brüsszellel a jövőbeli kapcsolatuk feltételeiről. Ebben az átmeneti időszakban sok minden úgy történik, mintha a szigetország továbbra is uniós állam lenne, de „házon belül” már semmibe nem szólhat bele. 

Az Egyesült Királyság ma éjfélkor elhagyja az EU-t. A brit kilépés (Brexit) az első eset az Unió történetében, hiszen korábban még egyetlen tagállam sem szánta rá magát ilyenre.

A szigetország 47 éves tagság után fordított végleg hátat a közösségnek. Az EU-ból rendezett módon, minden illetékes hivatal, testület és személy által elfogadott, vagy aláírt megállapodással és a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló politikai nyilatkozattal lép ki. Február 1-jétől formálisan (jogilag) már nem tartozik a közösséghez. Ám – a tagság megszűnésének feltételit tartalmazó egyezség értelmében – december 31-ig (átmeneti megoldásként) mégis benn lesz az Unióban.

Az Egyesült Királyságban így továbbra is érvényben maradnak az EU szabályai, s az eddigi helyzethez képest csak néhány dolog változik meg. Az ország a tagsággal járó összes jogot élvezi majd, miközben minden kötelezettségét teljesítenie kell. Az év végéig tehát tovább fizeti a tagdíjat, része lesz a közös (egységes) piacnak és vámuniós rendszernek, mintha mi sem történt volna, csakhogy már semmibe nem szólhat bele. (Februártól ugyanis már nem lesznek brit tisztségviselők, sem képviselők az EU politikai intézményeiben, vagyis többé nem védi senki a szigetország érdekeit.)

London azt szeretné, ha az év végéig tartó átmeneti állapot a kitűzött határidőre befejeződne, ám uniós vezetők szerint szükség lehet a hosszabbításra. Elsősorban azért, mert ilyen rövid idő alatt képtelenség rendezni az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolatát. Az átmeneti periódus ugyanis a végleges, és minél zökkenőmentesebb különválás utáni átfogó brit–uniós együttműködési megállapodás kidolgozására és a kétoldalú viszonyrendszer meghatározására szolgál.

A szigetország és az Unió útjai lényegében ennek az időszaknak a lezárásával, vagyis legkésőbb december 31-én válnak teljesen szét. London csak ekkor veheti a saját kezébe az ország sorsának irányítását.

A Brexit-pártiak azonban máris ünnepelnek. A brit fővárosban nagy mulatság készül, de a kiválást jelentős többséggel támogató településeken is rendeznek (nyilvános) partikat, tűzijátékokat.

Az ország lakosságának fele nemzeti felszabadulásként várta a Brexit napját, ám majdnem annyian nemzeti megaláztatásként élik meg a kilépést, amiért sokan a tömegeket – demagógiával, hamis ígéretekkel, hazugságokkal – félrevezető politikusokat, köztük Boris Johnson kormányfőt hibáztatják.

A bírálók és elégedetlenkedők szerint a Brexittel elszigeteltebb, szegényebb, s a nemzetközi versenyben esélytelenebb lesz az Egyesült Királyság, amelynek konzervatív kormánya a régi világbirodalom (megújításának) illúziójában él.

Az ország egyelőre még csak a kilépésre készül. Az egyedülálló eseménnyel összefüggésben a kormány ma rendkívüli ülést tart, a miniszterelnök pedig beszéddel köszönti az új korszak kezdetét. Londoni rezidenciájára visszaszámláló órát vetítenek ki, a kormányzati negyed alkalmi kivilágítást kap. A Parliament Square-en ugyanakkor mindenütt kitűzik a nemzeti zászlót.

A kilépés napján 50 pennys különleges Brexit-érem kerül a pénzforgalomba, a következő felirattal: Béke, prosperitás és barátság minden nemzettel. Az „ünnepi” pénz ellen politikusok sokasága emelte már föl a szavát. Egyikük szerint a Brexit az érmékbe vésett mindhárom fogalmat megkérdőjelezi.

Skóciában aligha lehet ünnepi hangulatra számítani. Az országnak ez a része ugyanis többségében EU-párti. Ezért legszívesebben elhagyná az Egyesült Királyságot és visszatérne az Unióba. Akár már a közeljövőben népszavazást rendezne az elszakadásról. London azonban elutasítja a voksolás ötletét.

Azt egyelőre senki sem tudja, hogy piros vagy fekete betűvel vonul majd be a kiválás napja a brit történelembe. Annyi azonban már nyilvánvaló, hogy a Brexit hatással lesz az EU-ra, amely jelenleg komoly problémákkal küszködik, és sorozatban szenvedi el a megaláztatásokat. (Az utóbbiakat Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő tömören így foglalta össze: „Putyin kigúnyol, Erdoğan megzsarol, Trump terrorizál, a kínai kormány semmibe vesz bennünket”.)

A brit kilépés teljesen felforgatja a politikai, gazdasági, sőt a katonai erőviszonyokat is az EU-ban, ráadásul jelentősen csökkentheti annak geopolitikai jelentőségét. A Brexit miatt (megalakulása óta először) zsugorodik az Unió lakossága (450 millióra), sőt gazdasági és pénzügyi ereje is. Az sem mellékes szempont a bennmaradók számára, hogy az Egyesült Királysággal a közösség egyik kulcsfontosságú nettó befizetője távozik.

Bár az Egyesült Királyság és az EU végleges különválására december 31-éig kell várni (az átmeneti időszak hosszabbítása esetén még tovább), azt már többen most is meg merik kockáztatni, hogy a végén mindkét fél veszít az egészen.

Pompeo: A Brexit előnyös lesz London és Washington számára

A brit európai uniós tagság közelgő megszűnése „hatalmas előnyökkel” fog járni az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok számára egyaránt – jelentette ki az amerikai külügyminiszter tegnap Londonban. Mike Pompeo a brit kollégájával közösen tartott tájékoztatóján derűlátóan nyilatkozott a szigetország jövőjéről, kiemelve, hogy az uniós tagság számos területen korlátozta az Egyesült Királyságot. Leszögezte: az amerikai–brit titkosszolgálati információmegosztás továbbra is „mély és erős” lesz. Emellett pedig Kína növekvő globális befolyásának veszélyeire figyelmeztetett, s napjaink „központi fenyegetésének” minősítette a Kínai Kommunista Pártot, amely szerinte nagy kihívást jelent a nyugati demokratikus értékek védelme szempontjából. (Forrás: MTI/AFP/dpa/Reuters)

Juncker: Az EU visszafogadná Nagy-Britanniát

Az Európai Bizottság előző elnöke, Jean-Claude Juncker szerint, ha Nagy-Britannia valamikor a jövőben meggondolná magát, és ismét be szeretne lépni az Európai Unióba, az EU minden bizonnyal visszafogadná. Juncker, aki a Brexit-tárgyalások idején volt az Európai Bizottság elnöke, kijelentette: nem tudja megmondani, felmerülhet-e lehetőségként Nagy-Britannia újbóli csatlakozása az EU-hoz. Lehet, hogy 20 vagy 30 év múlva újragondolják a kilépésről hozott döntésüket, ki tudhatná előre, hogy merre fejlődik a világ a következő évtizedekben. Ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a helyzet valamikor úgy hozza, hogy Nagy-Britannia „ismét megjelenik az EU kapujában, ki lenne az, aki ezt a kaput becsukná előtte?” Szavai szerint a briteknek és az EU-nak is jobb, ha „sorainkban tudhatjuk NagyBritanniát”. (Forrás: MTI/BBC)