Az utóbbi napok híradásait a Kínában tomboló új koronavírus-járvány uralja. A több, mint 11 millió embernek otthont adó Vuhan városát a kínai hatóságok lezárták. A turistákat pedig evakuálják a távol-keleti országból. A történelem számos járványt feljegyzett már. Az egyik legismertebb az 1918/19-ben tomboló spanyolnátha volt, amely mindez idáig az influenza legpusztítóbb járványa volt. Kevésbé ismert, hogy a spanyolnátha a 20-as években is gyakran felbukkant, belesimulva a szezonális influenzába. Az 1927-es influenzaszezon idején a spanyolnátha-járvány Szabadkán is kitört. Ezt az esetet elevenítjük fel e heti tárcánkban.
A szabadkai Hírlap című napilap az 1927. január 13-ai számában írt először arról, hogy a nyugat-európai városokban január első napjaiban gyanús influenzás megbetegedéseket állapítottak meg. A járvány csakhamar megjelent Belgrádban is. Így félő volt, hogy az eléri Szabadkát is, legfőképp pedig attól rettegtek, hogy a spanyolnátha éri el a várost. Az üggyel kapcsolatban Milutin Pavković városi tiszti főorvos nyilatkozott a napilapnak.
„– A járványokat – mint megfigyeltem – rendszeresen a vasutasok hurcolják be Szuboticára és miután a náthalázas megbetegedések a legtöbb esetben a vasutasoknál léptek fel, valószínűnek tartom, hogy az igazi komoly járvány csak néhány nap múlva fog megérkezni Szuboticára. A nyáron a tífuszjárványt is a vasutasok hurcolták be Szuboticára. A vasutasok érintkeznek a legtöbb emberrel és ha járványt hurcolnak be Szuboticára, a vasutasok jönnek elsősorban számításba, mint veszedelmes betegségek terjesztői” – magyarázta a tiszti főorvos.
Az írás szerint spanyolnátha-járvány még nem bukkant fel a városban, az influenza azonban már jelen volt, de szerencsére az „rövid és könnyű” lefolyású volt.
A Hírlap január 26-ai számában megjelent A spanyol bevonult Szuboticára című tudósításában már arról adott hírt, hogy a városban is megjelent a rettegett betegség.
„– Szuboticán vagy tizenöt komoly spanyolnátha beteget kezelnek. Haláleset eddig nem fordult elő és a betegség sokkal enyhébb lefolyásu, mint az 1918-ban pusztított spanyolnátha volt.
A mostani betegség legfeltűnőbb szimtómája az erős láz, amely azonban hamar elmúlik. A főorvosi hivatal által nyilvántartott spanyolnátha betegek két-három napi fekvés után felgyógyultak és a spanyol semmilyen nyomot nem hagyott náluk hátra”– nyilatkozta a lapnak Milutin Pavković.
A szabadkai orvosok egy újfajta tünetet is megfigyeltek a betegeken.
„A spanyolos betegek nagy szomjúságról panaszkodnak, állandóan kínozza őket a lecsillapíthatatlan szomjingerük. Az orvosok a betegségnek ezt a megnyilvánulását még nem ismerték és egyelőre tanácstalanul állnak szemben ezzel a tünettel”– írta a Hírlap.
A tudósítás szerint a spanyolnáthás betegek többsége vasutas volt. Az orvosok attól tartottak, hogy a járvány terjedni fog és hetek múlva éri csak el tetőpontját. Ezért a Halasi úton található barakkokat járványkórházzá alakították át, hogy szükség esetén elegendő helyet tudjanak biztosítani a betegek számára.
A félelem pedig nem volt alaptalan. A szabadkai napilap február 10-ei számában már egy komoly járványról adott hírt.
„Pavkovics Milutin dr. tiszti főorvos kijelentette a Hírlap munkatársának, hogy a beérkezett jelentések szerint a járvány elsősorban a fiatalkorúak, főleg az elemi iskolák tanulói között terjed. A gyermekorvosok a spanyolnátha tüneteit csecsemőknél is megállapították és a betegségnek Szuboticán két csecsemőhalottja van. A tisztifőorvos szerint a spanyolnátha a gyermekeknél sokkal veszedelmesebb, mint a felnőtteknél és eddig úgyszólván minden esetben komplikációkkal járt.”
Több, mint száz tanuló feküdt betegen spanyolnátha-tünetekkel. Ezért a főorvosi hivatal a betegség terjedésének megakadályozására bezáratta az összes iskolát a város területén, és a diákokat eltiltották a mozi és a színházak látogatásától.
