2024. április 20., szombat

Szünidő az otthon melegében

Ködös, hideg időjárás jellemezte az idei téli szünidőt, de a télapó nem rázta meg rendesen a szakállát, hogy a gyerkőcök egy kis havat is lássanak, ha már tél van. Illetve, egy kicsit azért láttak, legalábbis Kata, aki velem jött a hegyekbe egy borongós vasárnapon. A városban alig szállingózott a hó, de fent a Fruška gorán egész nap erősen havazott. Úgyhogy mi ketten legalább fél napot igazi téli környezetben töltöttünk, aztán a túrából visszajövet még „nyulat is fogtunk”. Meredeken jöttünk lefelé a hegyről, megcsúsztunk, és a hátsónkon ereszkedtünk le egy jó szakaszon, szerencsére nem történt semmi baj.

Amúgy a szünidő kisebb kiruccanásokat eltekintve lustálkodással telt, de nem is nagy baj, kint olyan borús, ködös idő volt, hogy a gyerkőcöknek egyszerűen nem volt kedvük kimenni a levegőre. Na és a levegő minősége sem volt éppenséggel a kinti játszásra megfelelő, többnyire a légszennyezettség felső határát súrolták a mutatók. A fiúk gyakran úgy bealudtak, hogy 12 órányi alvás után már fel kellett rázni őket, különben átaludták volna az egész napot. A rossz idő miatt maradtak az otthoni szórakozások, kezdve a csocsózástól, tévézéstől az olvasáson át a mobilozásig, kisebb műhelymunkákig. Ezek mind érdekesek, de aztán már nem fértek a bőrükbe, így kialakítottak a nappali szobában egy rögtönzött focipályát, vettünk kis labdákat, amelyekkel nem verhetnek le semmit, és hajrá. Én is párszor beszálltam, és kiderült, nem is olyan rossz kis buli, jól le lehet izzadni, megmozgatja az embert alaposan. Nagyjából Katával játszottunk együtt Előd ellen, a nagyfiúnak olyan kondíciója van az úszástól, hogy bennünket alaposan zsebre vágott. Májki ez alatt az idő alatt nagyokat olvasott, meg rajzolt.

A szünidő vége felé aztán kezdődhetett a visszaszoktatás a valódi életre, egyre rövidebb ideig maradhattak fenn, Kata és Márk elkezdték a téli szünidei házik elkészítését, a nagyfiú pedig csak ismételt, mert ők nem kaptak házit. Érdekes megfigyelni, mekkora különbségek vannak osztályok között, és ki mennyi házi feladatot kapott a téli szünidőre.

Mint kiderült, Katáéknál meglehetősen lazára vették, volt házi olvasmány, két mesét kellett elolvasni, majd ezeket röviden összefoglalni, és volt egy vers, amit meg kellett tanulni szépen olvasni, de matekból, környezetismeretből semmi. A nagylány nagyon iparkodott, hogy mindennel elkészüljön a második félév első órájára, aztán kiderült, hogy majd csak egy hét múlva kéri a tanító néni. Májki viszont jó sok házit kapott matekból, magyarból is jócskán olvasni, és szerb nyelvből is egy szép adagot. Előd, aki már hetedikes, házi feladatot nem kapott, és ezért nem is panaszkodott.