Jócskán túlszárnyalták az európai Airbus eladásai az amerikai Boeingot. A világ legnagyobb repülőgépgyártójaként tavaly ugyanis 863 utasszállítót adott át üzemeltetésre. A Boeing azonban ennek kevesebb mint a felét teljesítette, vagyis csupán 380 gépet szállított le a megrendelőknek.
Ekkora különbségre, illetve hátrányra a két óriásvállalat között nem volt példa azóta, hogy 45 évvel ezelőtt megkezdődött a versengésük.
Egy magyar–amerikai fejlesztésű, személyszállításra is alkalmas drón (Fotó: MTI)
A Boeing rossz eredménye részben azzal hozható összefüggésbe, hogy tavaly (balesetveszélyes műszaki hiányosságok miatt) márciusban mindenütt megtiltották a legnépszerűbb géptípusának, a 737 MAX-nak a használatát. A hatalmas lemaradásból talán már az idén sikerül lefaragni. David Calhoun, a Boeing új vezérigazgatója a minap ugyanis arról számolt be, hogy néhány hónapon belül újraindítják a 737 MAX gyártását. A tervek szerint áprilisban kezdenék meg a folyamatos visszatérést a leállítás előtti állapotokhoz.
Miközben a két óriáscég tovább viaskodik a piaci elsőségért, a levegőben közlekedő egyéb járművek gyártói is igyekeznek minél jobb pozíciót, illetve eladásokat biztosítani maguknak. Becslések szerint a „drónos” vállalatok éves átlagban 33,3 százalékkal növelhetik értékesített termékeik számát 2023-ig.
A vásárlókedv élénkülésének köszönhetően az idén már 16,3 milliárd dollár bevételt könyvelhetnek el, vagyis tíz százaléknál jóval többet, mint tavaly. A bevételek többsége, csaknem 90 százaléka, a gépek eladásából származik majd, a többi pedig az irányítási szoftverek, drónspecifikus alkalmazások értékesítéséből, valamint az oktatásra és tréningre költött pénzből. A drónok esetében a lakossági vásárlások aránya már egyre jelentősebb. Az amatőrök az idén már csaknem 6,5 milliárd dollárt költhetnek hobbigépekre. Ha az IDC amerikai piackutató vállalat előrejelzése megvalósul, a szóban forgó összeg eléri a globális piac forgalmának 40 százalékát. Az ipari felhasználók közül leginkább a közműtársaságok (1,9 milliárd dollár), az építőipari vállalkozások (1,4 milliárd dollár), valamint az összeszerelő- és nyersanyagipari cégek (1,2-1,2 milliárd dollár) számítanak nagy megrendelőnek. Az IDC azonban úgy kalkulál, hogy jövőre a nyersanyagipar már megelőzi mind az építő-, mind az összeszerelő ipart, és a második legnagyobb drónfelhasználó ágazattá válik.
Ha régiók szerint vizsgáljuk a drónpiacot, akkor Kínát találjuk a lista élén. (Az ország legnagyobb mezőgazdasági dróngyártója, az XAG például arra számít, hogy az idén megduplázza eladásait, vagyis a tavalyi 25 ezer eszköz helyett immár 50 ezret szállít le a megrendelőknek.). A második helyre rangsorolt ázsiai csendes-óceáni térség országaiban (Japánt és Kínát kivéve) legfeljebb a – kínaiak által erre a célra elköltött összeg – felét fordítják majd drónok beszerzésére ebben az évben.
