2022. május 24., kedd
BREXIT

Mi lesz a külföldi EU-állampolgárokkal?

"Véget vetünk annak, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől, szakmai tapasztalataiktól függetlenül beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé" - Theresa May, az előző brit miniszterelnök így foglalta össze annak az új bevándorlási szabályozásnak a lényegét, amelyet London a brit EU-tagság pénteki megszűnése utáni átmeneti időszak lejártával tervez bevezetni.

"Jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből, és a szakképesítés nélküliek bevándorlása az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta" - Boris Johnson jelenlegi miniszterelnök ezzel az érvvel indokolta, hogy Nagy-Britanniának miért van szüksége új bevándorlási szabályozásra. Hozzátette még: a tervezett szabályrendszer mindenkit egyformán kezel, függetlenül attól, hogy ki honnan érkezett, és az útlevél helyett az embert nézi.
Nagy-Britanniában és Észak-Írországban - tehát az Egyesült Királyságban - becslések szerint jelenleg 3,2 millió külföldi EU-állampolgár él, és ha ők a Brexit után is maradni kívánnak, megszerzett jogosultságaik szinte maradéktalan megőrzésével ezt a majdani új szabályozás alapján is megtehetik.
Mindemellett azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a Brexit pénteki pillanata után kezdődő átmeneti időszakban újonnan érkeznek, pontosan ugyanolyan jogosultságokkal telepedhetnek le és vállalhatnak munkát Nagy-Britanniában, mint azok, akik már az országban élnek.
Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a Nagy-Britanniába áttelepülni készülő, illetve maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak nincs semmi teendőjük.
A jelenleg érvényes brit szabályozás alapján a törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő vagy az átmeneti időszakban érkező külföldi EU-állampolgároknak meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Ennek határideje 2021. június 30. akkor, ha az alapesetben december 31-ig tartó átmeneti időszakban Londonnak sikerül a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről átfogó megállapodásra jutnia az Európai Unióval. Ha ez nem sikerül, akkor nagy valószínűséggel az átmeneti időszak lejárta, vagyis december 31. lesz a tartózkodási engedélyek benyújtásának határideje is.
Ez sem teljesen egyértelmű azonban, hiszen - jóllehet Boris Johnson többször is határozottan kizárta a hosszabbítás lehetőségét - elvileg továbbra is lehetséges az átmeneti időszak kiterjesztése kétszer egy-egy évvel.
Ezt az Európai Unió szorgalmazza is, hiszen az uniós álláspont szerint 11 hónap alatt lehetetlen elérni olyan átfogó - a szolgáltatásokra is kiterjedő - kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást, amilyenre London törekszik.
Bármikor érjen is véget az átmeneti időszak, London már tett utalást arra, hogy azokat az EU-állampolgárokat sem zsuppolja ki automatikusan az országból, akik valamilyen okból elszalasztják a letelepedett jogi státus megszerzésének kérvényezésére kijelölt határidőt.
Ezt mindenekelőtt az Európai Parlament (EP) Brexit-ügyi megbízottjától, Guy Verhofstadttól lehet tudni.
Verhofstadt a minap a BBC rádiónak nyilatkozva elmondta: a brit kormány Brexit-ügyi miniszterével, Stephen Barclay-val tartott legutóbbi megbeszélésén biztosítékokat kapott arra, hogy a brit kormány a benyújtási határidő elmulasztása esetén sem fogja automatikusan kitoloncolni a külföldi EU-állampolgárokat, és a határidőt lekésőknek is lehetőséget biztosít majd a letelepedési kérelem benyújtására, ha megfelelően megindokolják, hogy miért nem volt módjuk erre a normál eljárás keretében.
A legfrissebb bevándorlási statisztikák azonban arról tanúskodnak, hogy egyre kevesebben tekintik vonzónak az Egyesült Királyságot letelepedési és munkavállalási helyszínként, és ez mindenekelőtt Kelet- és Közép-Európára igaz.
A brit statisztikai hivatal (ONS) által 2019 végén ismertetett legutóbbi becslés szerint a tavalyi év második feléig terjedő tizenkét hónapban nettó 48 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal érkező külföldi EU-állampolgárok száma.
Az Egyesült Királyságban 2003 óta nem mértek ilyen alacsony éves nettó EU-bevándorlást.
A statisztikai hivatal által EU8-csoportként jelölt országok, vagyis az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország nagy-britanniai bevándorlási mérlege a teljes EU-adatsoron belül negatív: ezekből az országokból 37 ezren érkeztek, viszont 42 ezren távoztak Nagy-Britanniából, vagyis az EU8-országok nettó bevándorlási egyenlege mínusz 5 ezer volt vizsgált egy évben.
A teljes EU-bevándorlási mérlegen belül az EU8-csoport az egyetlen, amelynek nettó nagy-britanniai bevándorlási egyenlege negatív.