A kukorica és a búzaföldekre büszkék Közép-Bánátban, viszont nem dicsekednek azzal, hogy itt van a legkevesebb erdő – nemcsak Vajdaságban, hanem európai viszonylatban is. Pedig Bánát egykor nemcsak a mocsarakról, hanem a tölgyfaerdőkről volt felismerhető.
Megőrizni is nehéz a fákat (Kecskés István felvétele)
Szerbia összterületének a 27 százalékát, Európának pedig 40 százalékát fedik erdők. Vajdaság területének a 6,36 százaléka erdősített (mintegy 140 ezer hektár), amit legalább a kétszeresére kellene növelni.
Az öt közép-bánáti község közül legrosszabb a helyzet Szécsány területén, ahol az erdők az összterület csupán 0,37 százalékát foglalják el. Nagybecskerek város területének a 2,60 százaléka fásított. Becslések szerint csaknem ötezer hektárnyi erdő van, viszont az optimális erdőmennyiség valamivel több mint 12 ezer hektár lenne. Az állapot még gondba ejtőbb, hogyha tudjuk, hogy 2015-ben a városhoz tartozó területnek a 4,9 százaléka volt erdősítve – bár akkor is az ország legkevésbé erdősített területeként tartották számon. Vagyis az elmúlt négy év alatt a helyzet tovább romlott: több fát vágtak ki, mint amennyit ültettek.
Tavaly Nagybecskerek város területén több mint tízezer facsemetét ültettek el. Az önkormányzatban tavaszra újabb fásítási akciót szerveznek, amely keretében mintegy hétezer facsemetét (akác, nyárfa és szilfa) ültetnek el a helyi közösségek területén. Előzőleg kikérték a környező településeken élők véleményét arról, hogy mely helyszíneken és milyen facsemetéket szeretnének ültetni. A fásítást 15 falusi helyi közösségben szervezik meg, és az akcióba bekapcsolódnak az önkéntes tűzoltók és a méhészek is.
Egyes adatok szerint Szerbia évente az illegális fakitermelés miatt 15-20 ezer köbméternyi fát veszít. Viszont az ellenőrzött fakivágásról nincsenek megbízható adatok. A fák hiánya különösen a téli hónapokban okoz gondot, mivel nincs, ami megállítaná a szél okozta a hótorlaszokat.
