Greta Thunberg, a klímaváltozás elleni küzdelem ikonikus alakja már a második egymást követő évben mondott beszédet Davosban, ráadásul kedden, a hivatalos nyitónapon, amikor Donald Trump amerikai elnök is szónokolt ugyanazon a Világgazdasági Fórumon (WEF). A héten immár 50. alkalommal tartották meg a svájci városban a szokásos éves konferenciát, amelyen – az eddigi gyakorlathoz híven – a világ politikai, gazdasági, üzleti és pénzügyi életének legbefolyásosabb szereplői vettek részt.
Az idén mintegy ötven állam- és kormányfővel „megerősített” négynapos látványrendezvényen (118 országból) csaknem 2821 vendég jelent meg, köztük száznál is több multimilliárdos. Közismert emberekből és globális véleményformálókból sem volt hiány, sőt olyan nagyságokból sem, akik egyik-másik vállalati szektor meghatározó képviselői.
A rendezvénysorozaton napjaink legégetőbb gazdasági, társadalmi és politikai kérdései, problémái, illetve kihívásai kerültek napirendre. Az elhangzottak jelentősen befolyásol(hat)ják a gazdasági és társadalmi élet szereplőinek várakozásait.
A konferenciát az „Érintettek az összetartozó és fenntartható világért” mottóval tartották meg, az előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket pedig egy-egy jelentős témának szentelték. A hét legfontosabb tárgykör között szerepelt a Föld megóvása, a munkahelyek és a társadalmak jövője, az emberek javát szolgáló technológiai fejlődés, a gazdaságok tisztességesebb működtetése, a jobb üzleti kultúra megteremtése, az egészséges élet és a geopolitikai mögöttes világa.
A résztvevők kiemelten foglalkoztak a klímaváltozással, a környezetvédelemmel és a technológiai cégek megadóztatásával, de nagy figyelmet szenteltek a világkereskedelem és a globális gazdasági növekedés kilátásainak is. A technológiai szektor, különösen pedig a bankszektorban térhódító fintech cégek jövője szintén napirendre került, miként az elektronikus fizetések és a kriptovaluták kérdése, de szó esett a szellemi tulajdonjogok védelméről is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Rohit Chopra, az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottság képviselője a versenyjogi szabályokról, a versenykorlátozó intézkedésekről és a – Facebook vagy a Google jelentőségű – technológiai monopóliumok (mindenekelőtt az internetes platformok) megregulázásáról tartott előadást. A kiváltságos és önkényeskedő csoportba tartozó nagyvállalatokat már móresre akarták tanítani Európában, ám – néhány országot leszámítva – még a megadóztatásukra tett eddigi erőfeszítések is elbuktak.
Ennek ellenére az ókontinens nem hajlandó meghátrálni. Trump azonban válaszként ismételten súlyos vámokkal fenyegette meg az EU-t arra az esetre, ha nem mond le az amerikai tech óriások megadóztatásának tervéről.
A rohamosan bővülő netes kereskedelem is szabályozási kérdéseket vet fel, amiről olyan cégek képviselői fejtették ki a véleményüket, mint a Visa hitelkártyatársaság, az online fizetésekre szakosodott PayPal vagy a UPS csomagküldő szolgálat.
A megannyi szakmai előadás és beszélgetés ugyan nagy közönséget vonzott, a legnagyobb érdeklődés talán mégis a 73 éves Trump és a 17 éves Thunberg beszédét övezte. Az előbbiből csakúgy sugárzott az optimizmus, az utóbbiból meg a pesszimizmus.
Az amerikai elnök inkább a saját és kormányzata érdemeit, munkájának jelentőségét sorolta (lényegében kampánybeszédet tartott), de azért – a zöldeknek is tetsző – látványos vállalást is megfogalmazott, közölve, hogy hazája csatlakozik az egymilliárd fa ültetését szorgalmazó nemzetközi kezdeményezéshez. Emellett (konkrétumok említése nélkül) további akciókat sürgetett, hogy a Földön ne következzen be a sokak által jósolt apokalipszis.
Vele ellentétben a svéd Thunberg keményen kiosztotta a globális elitet, hangsúlyozva, hogy eddig nem történt komoly előrelépés a klímavédelemben, vagyis a bolygó felmelegedését okozó széndioxid-kibocsátás radikális csökkentése terén. A fórum résztvevőit ezért felszólította, hogy azonnal hagyjanak fel a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával.
A világnak teljesen meg kell változtatnia módszereit a globális fölmelegedés megfékezése végett, az EU-nak pedig „történelmi jellegű átalakítási folyamatokra” van szüksége ahhoz, hogy megvalósíthassa a szén-dioxid nettó kibocsátásának megszüntetésére vonatkozó célkitűzését. Ezt már Angela Merkel német kancellár fejtette ki, aki szerint a sikeres klímavédelem és a globális fölmelegedés lefékezése a túlélésünk záloga.
Marco Lambertini, a Természetvédelmi Világalap (WWF) főigazgatója pedig arra figyelmeztetett, hogy az emberi túlfogyasztás és a természeti erőforrások egyre gyorsabb felhasználása immár veszélybe sodorta a Földet. A változás és a helyrehozhatatlan károk megakadályozása érdekében azonnali lépéseket sürgetett, hiszen – mint mondta – a következmények beláthatatlanok a természet és az emberiség számára.
A problémákra, a valószínűsíthető (kedvezőtlen) változásokra vagy a helyesnek vélt cselekvési modellekre, elvárásokra több szervezet is felhívta a figyelmet. Némelyek a WEF kezdetére időzítették mondanivalójuk közzétételét.
A davosi fórum szervezői az értekezlet hivatalos rajtja előtt ismertették a Globális kockázatok című – több mint 750 szakértő és döntéshozó által összeállított – éves jelentést, amelyben az öt legfontosabb kockázat mindegyike összefügg a környezettel, illetve annak (az emberi tevékenység okozta) károsodásával. Az összeállítás egyebek mellett rámutat arra, hogy a világban 2020-ban is folytatódik a gazdasági és politikai megosztottság, miközben minden korábbinál fontosabb a nagyhatalmak, döntéshozók és az üzleti szereplők összefogása az éghajlatot, a környezetet, a technológiai rendszereket és az egészségügyet érintő fenyegetések elleni sikeres fellépés érdekében.
A dokumentum emellett felhívja a figyelmet arra, hogy az idén sok kedvezőtlen folyamat (így gazdasági konfrontáció, politikai megosztottság vagy a szövetségi- és multilaterális rendszerek szétesésének felgyorsulása) keresztezi egymást, amire régóta nem volt példa. Ha erre valóban sor kerül, az akár globális válsághoz vezethet.
Davosban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is bemutatta kiadványát, amely a világgazdaság kilátásait összegzi. Az összeállításából kiderül: a szervezet erre az évre 0,1 százalékkal (3,3 százalékra) 2021-re pedig 0,2 százalékkal (3,4 százalékra) rontotta a globális gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Az egyik legismertebb nemzetközi jótékonysági szervezet, az Oxfam is külön tanulmánnyal készült a WEF-re. Összeállítását figyelmeztetésként szánta a svájci városkában összegyűlt előkelőségeknek, illusztris vendégeknek. A jelentés ugyanis megjegyzi: kezelhetetlenné vált a gazdasági egyenlőtlenség a világon. A leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti szakadék folyamatos mélyülését az Oxfam több példával is megpróbálja igazolni. Egyik adata szerint a Földön élő 2153 milliárdosnak már több a pénze, mint a bolygót benépesítő lakosság 60 százalékának, azaz 4,6 milliárd embernek. A leggazdagabb egy százalékba tartozók vagyona pedig már kétszer nagyobb, mint 6,9 milliárd emberé. Ez a hatalmas tömeg alig valamivel kisebb a Föld összlakosságánál.
A környezetvédő szervezeteket azonban nem hatotta meg a találkozó, sem az ott megjelent elit véleménye, üzenete, tanácsa. Szerintük porhintés az egész, és a valóságban ezután sem sok jóra lehet számítani tőlük. Addig biztosan nem, amíg a jelenlegi kapitalizmust működtetik, mert – állítják a bírálók – épp ez a gazdasági rendszer pusztítja leginkább a környezetet és a bolygót, illetve termeli ki az egyre nyilvánvalóbb társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az ellentábor ezért követeli a WEF (és a kapitalizmus) felszámolását, amit tüntetők a helyszínen nyilvánosan ki is fejtettek. Persze azt sem mulasztották el szétkürtölni, hogy „a WEF tagjai vezették a világot (a jelenlegi) katasztrofális állapotába”.
